Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

Kétféle címet különböztetünk meg: levéltárit és raktárit. A cím azonos a jelzettel. Szokták a címet szavakkal kifejezett jelzetnek, a jelzetet pedig jelekkel kifejezett címnek is nevezni. 12—257 Levéltárbeli cím — A címet levél tárbeli címnek is nevezik. A levéltárbeli cím közös neve a levéltári és a raktári címnek. 12—258 Levéltári cím — a levéltári rendezés során kialakított levéltári egységek neve, amely az egységek rendszerbeli helyét meghatározza. A levéltári cím azonos a levéltári jelzettel. Szokták a levéltári címet szavakkal kifejezett levéltári címnek is nevezni. 12—259 Összetett levéltári cím — valamely levéltári egységnek olyan címe, amely magának a levéltári egységnek a címén kívül tartalmazza mindazoknak a nagyobb levéltári egységeknek a címeit is, amelyeknek a kérdéses levéltári egység része, amelyeknek a keretébe tartozik. Az összetett levéltári címet teljes levéltári címnek is nevezhetjük. A Magyar Országos Levéltár Urbaria et conscriptiones című fondjának pl. összetett vagy teljes címe: Magyar Országos Levéltár, Magyar kincstári levéltárak, Magyar kamara archívuma, Urbaria et conscriptiones. Az összetett levéltári cím egyes részei levéltári címrészek, vagy levéltári részcímek. 12—260 Raktári cím — a raktári rendezés során kialakított raktári egységek neve, amely az egységek rendszerbeli helyét meghatározza. A raktári cím azonos a raktári jelzettel. Szokták a raktári címet szavakkal kifejezett raktári jelzetnek, a raktári jelzetet pedig jelekkel kifejezett raktári címnek is nevezni. 12—261 Jelzet — a rendezés során kialakított egységeknek szavakkal vagy jelekkel kifejezett címe vagy neve, amely az egységek rendszerbeli helyét meghatározza, amelyet az egységeken feltüntetnek, és amelynek közlésével az egységekre hivatkoznak. Kétféle: levéltári és raktári jelzetet különböztetünk meg. A jelzetet jelnek is nevezik. 12—262 Levéltárbeli jelzet — A jelzetet levéltárbeli jelzetnek is nevezik. A levél tárbeli jelzet a levéltári és a raktári jelzet közös neve. 12—263 Levéltári jelzet — a levéltári rendezés során kialakított levéltári egységeknek szavakkal vagy jelekkel kifejezett címe vagy neve, amely az egységek rendszerbeli helyét meghatározza, amelyet az egységeken feltüntetnek és amelynek közlésével az egységekre hivatkoznak. A levéltári egységek címét vagy nevét szavakkal úgy fejezzük ki, a levéltári címelés vagy jelzetelés úgy történik, hogy a legnagyobb levéltári egységből kiindulva, amelybe a kérdéses levéltári egység tartozik, a vertikális tagolódásnak megfelelően lefelé haladva, sorban egymás után felsoroljuk mindazoknak a levéltári egységeknek a címét vagy nevét, amelyekbe a kérdéses levéltári egység tartozik, magának a kérdéses levéltári egységnek a címével vagy nevével fejezve be a sort. A legnagyobb levéltári egységnek a címe, amellyel a levéltári jelzet kezdődik, mindig az illető levéltári intézménynek a neve. A Magyar Országos Levéltárban őrzött valamennyi levéltári egységnek a levéltári jelzete a Magyar Országos Levéltár nevével kezdődik. A Magyar Országos Levéltárban őrzött egyik ügyiratdarabnak szavakkal kifejezett címe pl. a következő: Magyar Országos Levéltár — Helytartótanácsi levéltár — Magyar királyi helytartótanács — Departamentum postaié — 1795 — 1. fons — 1. positio. A címet szavak helyett jelekkel is kifejezhetjük. Jelekül rendszerint betűket, vagy számokat használunk, nagy- vagy kis-, latin vagy görög betűket, illetve arab vagy római számokat.