Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

gasan fekvő állványpolcokon elhelyezett le­véltári anyagot segítségével elérjék. A raktárlétra e célnak megfelelő formá­ban készül. A tárolási formák 6—63 Tárolási forma — az a mód, ahogyan a levéltári anyagot a tároló eszközökön, il­letve azokban elhelyezik. Jelentősebb tárolási formák: a kötött, a kötetlen, a fektetett, az állított és függő. 6—64 Kötött tárolás — az a tárolási forma, amelynél a levéltári anyag egyes darabjait előbb kisebb-nagyobb kötetekbe vagy füze­tekbe kötik vagy fűzik össze, s az így kialakí­tott köteteket vagy füzeteket helyezik el a tá­rolási eszközökön, illetve azokban. Más országok legtöbbjében a kötött táro­lási forma az általános. 6—65 Kötetlen tárolás — az a tárolási for­ma, amelynél a levéltári anyag egyes darab­jait kötetíenül vagy fűzetlenül helyezik el a tárolási eszközökben, illetve azokon. Magyarországon a kötetlen tárolási for­ma az általános. 6—66 Fektetett tárolás — az a tárolási for­ma, amelynél az iratok — akár kötötten, akár kötetlenül — lapjukon fekszenek a tá­rolási eszközökben, illetve azokon. 6—67 Állított tárolás — az a tárolási forma, amelynél az iratok — akár kötötten, akár kötetlenül — élükön állanak a tárolási esz­közökben, illetve azokon. Magyarországon az állított tárolás az ál­talánosabb tárolási forma. A Magyar Országos Levéltárban pl. még az 1526 előtti oklevelek is borítékban dobo­zokba helyezve, élükön állanak. Az Új Magyar Központi Levéltár ezzel szemben dobozokban fektetve tárolja iratait. 6—68 Függő tárolás — a tárolásnak egyik régi formája, amelynél az iratokat zsákokba helyezték, azokat pedig a raktár mennyeze­tén kampókra függesztették, hogy ily módon védekezzenek a rágcsálók ellen. 6—69 Burkolási eszköz — különböző anyag­ból készült olyan tárolásig eszköz, amelynek az a rendeltetése, hogy a levéltári anyagnak bizonyos mennyiségét lehetőleg zártan ösz­szefogja, s ezáltal egyrészt külső bántalmak­kal szemben védje, másrészt könnyebben ke­zelhetővé tegye. Burkolási eszközök pl.: szekrény, fiók, lá­da, doboz, mappa, téka, tok, zsák, zacskó, fedőlemez, iratrendező, irattartó, dosszié, borító, fedőív, boríték. Előfordul, hogy a levéltári anyagot előbb egy kisebb, majd egy nagyobb burkolási esz­közbe helyezik. Pl. egy 1526 előtti oklevelet előbb egy borítékba, majd egy dobozba tesz­nek. A burkolási eszközökbe viszonylag kis mennyiségű levéltári anyagot tesznek. A levéltári anyagnak a burkolási eszkö­zökbe helyezett részei rendszerint a legki­sebb raktári egységek. A műhelyek 6—70 Műhely — olyan levéltári helyiség, amelyben technikai jellegű levéltári munka folyik: fényképezés, konzerválás, restaurá­lás, könyvkötés. A legáltalánosabb levéltári műhelyek: fo­to-, restauráló és könyvkötő műhely. Műhely az a levéltári helyiség is, amely­ben az épület karbantartásával kapcsolatos technikai munka folyik. Ez a munka azon­ban nem sajátos levéltári munka, ezért a technikai műhely nem minősül levéltári mű­helynek. A műhely kifejezésnek egyéb jelentése is van. Mint levéltári intézmény részlege a technikai jellegű munkát végző levéltári sze­mélyzetet jelenti. 6—71 Fotoműhely — olyan levéltári műhely, amelyben fényképezés és a vele kapcsolatos munkák folynak. A fotoműhelyt fényképező műhelynek

Next

/
Thumbnails
Contents