Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

országos levéltár — az Eötvös Loránd Tudományegyetem levéltára —, amely nem központi. 5—74 Országos levéltár — olyan levéltártípus, olyanfajta levéltári intézmény, amely elsődlegesen országos illetékességű, vagy országos jelentőségű szerveknek vagy személyeknek a levéltári anyagát, általában országos értékű levéltári anyagot őriz. Másodlagosan egyéb levéltári anyag is lehet az országos levéltár őrizetében. Az országos levéltár gyűjtőterülete alapján különbözik más levéltártípusoktól. Magyarországon országos levéltár az öszszes szaklevéltár, annak minősül továbbá az Eötvös Loránd Tudományegyetem levéltára is. Az országos levéltárak részben általános, részben szaklevéltárak. A köztudat csak az általánosakat tartja, szóhasználatunk csak azokat nevezi országos levéltáraknak. Eszerint csak a Magyar Országos Levéltár és az Új Magyar Központi Levéltár, tehát a nemzeti levéltárak az országos levéltárak. Magyarországon a hiteles helyek levéltárainak egyik részét is országos levéltáraknak nevezték, azt a részt ti., amely a hiteleshelynek hiteleshelyi tevékenységével kapcsolatos iratokat tartalmazta. A hiteleshely ugyanis nemcsak hiteleshelyi, hanem egyéb tevékenységet is folytatott. 5—75 Tartományi levéltár — olyan levéltártípus, olyanfajta levéltári intézmény, amely elsődlegesen tartományi illetőségű vagy jelentőségű szerveknek vagy személyeknek a . levéltári anyagát, általában tartományi értékű levéltári anyagot őriz. Másodlagosan egyéb levéltári anyag is lehet a tartományi levéltár őrizetében. A tartományi levéltár gyűjtőterülete alapján különbözik más levéltártípusoktól. Magyarországnak tartományai nincsenek, nincsenek tartományi levéltárai sem. 5—76 Területi levéltár — olyan levéltártípus, olyanfajta levéltári intézmény, amely elsődlegesen területi illetékességű, vagy jelentőségű szerveknek vagy személyeknek a levéltári anyagát, általában területi értékű levéltári anyagot őriz. Másodsorban a területen belüli egyéb szerveknek vagy személyeknek a levéltári anyagát őrzik a területi levéltárban, amenynyiben arra illetékes más levéltári intézmény nincsen. A területi ebben a vonatkozásban valamely országnak egynél több helységet magába foglaló területi egységét jelenti. Ilyen területi egységek pl. a kerületek, a körzetek, a megyék, a járások. Ezek a területi egységek rendszerint kormányzati — állami, egyházi stb. — egységek illetékességi területei. Vannak azonban földrajzi területek, mint pl. a Dunántúl. A területeket a latinból vett szóval régióknak, a területi levéltárakat regionális levéltáraknak is nevezik. A területi levéltár gyűjtőterülete alapján különbözik más levéltártípusoktól. 5—77 Kerületi levéltár — a területi levéltárak egyik faja, olyan levéltártípus, olyanfajta levéltári intézmény, amely elsődlegesen kerületi illetékességű, vagy jelentőségű szerveknek vagy személyeknek a levéltári anyagát, általában kerületi értékű levéltári anyagot -őriz. Másodsorban a kerületen belüli egyéb szerveknek vagy személyeknek a levéltári anyagát őrzi a kerületi levéltár, amennyiben arra illetékes más levéltári intézmény nincsen. A kerület ebben a vonatkozásában valamely ország egynél több helységet magában foglaló területi egységét jelenti. A kerület "rendszerint valamilyen — pl. állami, egyházi, 1 közigazgatási, igazságszolgáltatási — kormányzati egység illetékességi területe. A kerületi levéltár gyűjtőterülete alapján különbözik más levéltártípusoktól. Magyarországon általában a megyéknél nagyobb területi egységeket nevezték és nevezik kerületeknek. Districtus volt a latin nevük. Vannak azonban a megyéknél, sőt még a helységeknél is kisebb, kerületeknek neve-