Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

nak az országnak a központi levéltári szervezetét alkotják. A levéltári szervezetet levéltári hálózatnak is nevezik. Nemzetközi levéltári szervezetnek a különböző országok levéltári hatóságainak vagy levéltári intézményeinek az egyesületét hívják. Ez a szervezet a Nemzetközi Levéltári Tanács, francia nevén: Conseil International des Archives. 5—12 Levéltártípus — a levéltári intézmények olyan fajtája, csoportja vagy kategóriája, amelyhez tartozó levéltári intézményeknek bizonyos tulajdonsága, vonása azonos, közös. Ez az azonos, közös tulajdonság, vonás az illető levéltártípus sajátos jegye, amely megkülönbözteti őt más levéltártípusoktól. A levéltártípusok meghatározása egyenlő a levéltári intézmények .osztályozásával, amikor a levéltári intézményeket osztályozzuk, levéltártípusokat állapítunk meg. A levéltártípusoknak különböző alapon sokféle fajtáját határozhatjuk meg. A legáltalánosabb levéltártípusokat a levéltárfenntartók, továbbá a levéltári intézmények gyűjtőköre és gyűjtőterülete alapján állapítjuk meg, ezek a levéltári intézmények osztályozásának legáltalánosabb alapjai. De más alapon is meghatározhatunk levéltártípusokat, osztályozhatjuk a levéltári intézményeket, így pl. egymáshoz való viszonyuk alapján. Ugyanaz a levéltári intézmény más-más alapon többféle levéltártípushoz is tartozhat. Fenntartója alapján pl. lehet tanácsi levéltár, gyűjtőköre alapján általános levéltár, fióklevéltárához való viszonya alapján anyalevéltár. A levéltár kifejezés hármas jelentéséből következőleg a levéltártípus kifejezésnek is lehetne hármas jelentése, jelenthetné nemcsak a levéltári intézményeknek, hanem a levéltári anyagnak és a levéltári épületeknek meghatározott, sajátos jegyű fajtáját is. A kifejezések többféle jelentésének lehető kerülése végett azonban helyesebb, ha a levéltári anyagról szólva a levéltártípus kifejezést nem használjuk, a levéltári anyagnak nem típusáról, hanem jellegéről beszélünk. Az állami levéltári anyagot pl. nem állami típusúnak, hanem állami jellegűnek nevezzük. Nehezebb a típus kifejezésnek valami mással való helyettesítése a levéltári épületek esetében. Az épüíettípus kifejezés ugyanis — főleg típusépület formájú változatában — meggyökeresedett a magyar nyelvben. Azt azonban megtehetjük, hogy a levéltári épületekről szólva a levéltár és a típus szavak közé odatesszük az épület szót. Föld alatti levéltártípus helyett tehát föld alatti levéltári épülettípust mondunk. Az sem okoz azonban különösebb zavart, ha a levéltári épülettípust egyszerűen levéltártípusnak nevezzük. A mondat értelméből ugyanis kitűnik, hogy intézményről van-e szó, vagy pedig épületről. A levéltártípusok 5—13 Igazgatási levéltár — olyan levéltártípus, a levéltári intézmények olyan fajtája, olyan levéltári intézmény, amelynek két sajátos jegye van, mindkettő gyűjtőköri. Az egyik az, hogy az őrizetébe utalt levéltári anyagot nem véglegesen, hanem csak átmenetileg őrzi, végleges őrizetre — bizonyos idő elteltével — egy másik levéltári intézménynek adja át. Az igazgatási levéltárat éppen ezért átmeneti, vagy előlevéltárnak is nevezik. — A másik sajátos jegye az igazgatási levéltárnak az, hogy nemcsak levéltári értékű, azaz történeti forrásértékkel rendelkező levéltári iratanyagot őriz, hanem olyat is, amelynek ilyen értéke nincs. Az ilyen iratanyagot azután bizonyos idő elteltével, amikor arra az iratképzőknek ügyvitelükben szükségük már nincsen, kiselejtezi, s csak a levéltári értékűt adja tovább. Az igazgatási levéltár lényegében tehát inkább irattár, mint levéltár, az irattárnak ahhoz a fajtájához hasonló, amelyet régi irattárnak, registratura antiquának neveztek.