Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

3—4 Igazgatás — a kormányzati tevékenységnek a kormányzati szabályokat érvényesítő vagy végrehajtó része. Az igazgatási kormányzati tevékenységet végrehajtó kormányzati tevékenységnek, a kormányzat igazgatási szerveit és tisztségviselőit végrehajtó szerveknek és tisztségviselőknek is szokták nevezni. Az igazgatási tevékenység sokféle fajtájának megfelelően az igazgatási szerveknek és tisztségviselőknek számos válfaját különböztetik meg. Van az igazgatás kifejezésnek olyan jelentése is, amely azonos az ügyintézés (ügykezelés, ügymenet, ügyvitel) kifejezés szűkebb értelmű jelentésével. Valamely szerv igazgatása ebben az értelemben az illető szerv működésének formai részét jelenti, azt a módot, ahogyan ügyeit intézi. 3—5 Közigazgatás — azoknak az emberi közösségeknek az igazgatása, amelyeknek tagjait közjogi kötelékek kapcsolják össze. Ilyen közösségek pl. az állam és annak egységei: a megyék, a járások, a városok, a községek. 3—6 Központi igazgatás — olyan igazgatás, amelynek illetékessége valamely ország egész területére kiterjed. 3—7 Területi igazgatás — olyan igazgatás, amelynek illetékessége az országnak valamely nagyobb részére, területére, tájára, régiójára terjed ki. Regionális igazgatásnak is nevezik. 3—8 Helyi igazgatás — olyan igazgatás, amelynek illetékessége az országnak valamelyik helységére — városára, községére — terjed ki. ! 3—9 Államigazgatás — az államnak a kormányzati szabályokat érvényesítő vagy végrehajtó tevékenysége. Az államigazgatásnak központi, valamint területi és helyi szervei és tisztségviselői vannak. Az államigazgatás részben mindenre kiterjedő általános, részben csak egyes szakterületekre kiterjedő szakigazgatás. 3—10 Szakigazgatás — olyan igazgatás, amelynek illetékessége az igazgatásnak bizonyos szakterületére terjed ki. Szakigazgatás pl. az oktatásügyi igazgatás. 3—11 Igazságszolgáltatás — a kormányzati tevékenységnek az a része, amely a jogszabályok ellen vétőket felelősségre vonja és megbünteti. Az igazságszolgáltatást jogszolgáltatásnak és bíráskodásnak is nevezik. Az igazságszolgáltató tevékenység sokféle fajtájának megfelelően az igazságszolgáltató szerveknek számos válfaját különböztetik meg. 3—12 Szervezet — mint kormányzati fogalom szerveknek és személyeknek valamilyen azonos jellegű tevékenység révén összetartozó közössége. A bírósági szervezet pl. az igazságszolgáltató szerveknek és személyeknek az igazságszolgáltatás révén összetartozó egysége. 3—13 Kormányzati szervezet — a kormányzatban működő, kormányzati tevékenységet végző szerveknek és személyeknek a kormányzati tevékenység révén összetartozó egysége. 3—14 Szerv — mint kormányzati fogalom valamely emberi közösségnek a közösség vagy annak valamely tagja által valamilyen közösségi vonatkozású feladattal megbízott, annak elvégzésére felhatalmazott része. A megbízó, valamint a megbízás tárgyát jelentő feladat alapján a szerveknek számos fajtáját különböztethetjük meg (állami, társadalmi, kormányzati, gazdasági, tudományos stb. szervek). A magyar levéltári jogszabályok állami szerveket, szövetkezeteket, társadalmi szervezeteket és más jogi személyeket sorolnak a szervek közé. A szerv nem azonos a szervezettel. A szervezetnek (pl. a szakszervezetnek) lehetnek szervei (vezetősége stb.).