Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

2—101 Általános irat — Általános iratoknak valamely szerv olyan iratait nevezik, amelyek semmilyen szempontból sem minősülnek speciális, különleges iratoknak. Az elnevezésnek az a célja, hogy a nem speciális iratokat névleg is megkülönböztesse a speciális iratoktól. Amennyiben valamely szervnek speciális iratai nincsenek, iratait felesleges általános iratoknak nevezni. 2—102 Speciális irat — Speciális vagy különleges iratoknak valamely szerv olyan iratait nevezik, amelyeket valamilyen okból a szerv egyéb irataitól elkülönítve kezelnek. Ilyen ok rendszerint azoknak az ügyeknek a fontossága, vagy bizalmas, titkos jellege, amelyekre az iratok vonatkoznak. Az elnöki, a bizalmas, a rezervált, a titkos iratok a speciális iratok legáltalánosabb fajtái. 2—103 Elnöki irat — elnöknek, azaz valamely szerv vezetőjének szűkebb hatáskörébe utalt ügyekre vonatkozó, külön kezelt speciális irat. 2—104 Bizalmas irat — bizalmas jellegű ügyekre vonatkozó, külön kezelt speciális irat. A bizalmas iratokat rezervált iratoknak is nevezik. 2—105 Titkos irat — titkos jellegű ügyekre vonatkozó, külön kezelt irat. 2—106 Különlegesen kezelt irat — A speciális vagy különleges iratokat, minthogy az általános iratoktól elkülönítve, rendszerint különlegesen kezelik őket, különlegesen kezelt iratoknak is nevezik. 2—107 Kormányzati irat — valamely kormányzati szerv működésével kapcsolatban nála keletkező, vagy hozzá érkező és rendeltetésszerűen nála maradó irat. 2—108 Gazdasági irat — valamely gazdasági szerv működésével kapcsolatban nála keletkező, vagy hozzá érkező és rendeltetésszerűen nála maradó irat. 2—109 Egyházi irat — valamely egyházi szerv működésével kapcsolatban nála keletkező, vagy hozzá érkező és rendeltetésszerűen nála maradó irat. 2—110 Családi irat— valamely családnak, a család valamely tagjának vagy valamely szervének (igazgatási, gazdasági stb. intézményének) működésével kapcsolatban, azoknál keletkező, vagy hozzájuk érkező és rendeltetésszerűen náluk maradó irat. 2—-111 Személyi irat — valamely személy működésével kapcsolatban nála keletkező, vagy hozzá érkező és rendeltetésszerűen nála maradó irat. 2—112 Levél — szó a mai nyelvben egy magánszemély által egy másik magánszemélyhez többnyire magánügyben írt iratot jelent. A régi nyelvben a levél kifejezésnek tágabb körű jelentése volt, mindenféle levéltári iratot jelentett. Innen a levéltár szó: olyan hely, ahol leveleket, azaz levéltári iratokat tartanak, tárolnak. 2—113 Oklevél — jogbiztosító irat. Az oklevelet okiratnak is szokták nevezni. A köznapi szóhasználatban nem minden jogbiztosító iratot, hanem csak a nagyobb jelentőségű, ünnepélyesebb formában kiállított ilyen iratot neveznek oklevélnek. Érettségi bizonyítványt mondanak, de doktori oklevelet, holott az előbbi is oklevél és az utóbbi is bizonyítvány. 2—114 Okirat — jogbiztosító irat. Az okiratot oklevélnek is szokták nevezni. A köznapi szóhasználatban mindenféle köziratot okiratnak szoktak nevezni. 2—115 Irodalmi kézirat — valamely írói alkotás fogalmazata. Irodalmi dokumentumnak, vagy szerzői kéziratnak is nevezik. Az előbbi kifejezés nem ajánlatos. 2—116 Forgatókönyv — valamely megrendezésre kerülő eseménynek rendezői tervezete.