Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

2. IRATTAN Az irat 2—1 Irat — az írás műveletének a terméke, azaz valamely anyagon, valamely eszközzel, valamilyen jelekkel kifejezett vagy rögzített emberi beszéd, szöveg. Az iratot írásnak is szokták nevezni, azaz a művelet nevével jelölik a művelet termékét is. Ez a kifejezés nem kifogásolható. Szokták az iratot dokumentumnak is nevezni. Ez több értelmű kifejezés, nem helyes, ha az irat fogalmának a jelölésére használjuk. Nevezik az iratot írott szövegnek, feljegyzésnek is. E kifejezések használata sem helyeselhető. Az irat kifejezés a fentebb meghatározott tág körű fogalmon kívül szűkebb körű fogalomjelölésére is szolgál. Az iratnak ez a szűkebb körű fogalma pontosan nem határozható meg. Példákkal tudjuk csak megvilágítani, hogy milyen iratok nem tartoznak ebbe a szűkebb fogalmi körbe. Nem tartoznak bele pl. a cégtáblák, az utcatáblák, a sírkövek, a köznapi értelemben vett könyvek, a folyóiratok, az újságok. A köznapi szóhasználatban csak a szűkebb fogalmi körbe tartozó iratokat nevezik iratoknak, pl. a köznapi értelemben vett leveleket, az ügyiratokat. Az iratnak többféle alapon többféle fajtáját különböztetjük meg. 2—2 Dokumentum — kifejezés több fogalomnak a jelölésére szolgál. Legáltalánosabb értelmében a szónak mindenféle bizonyítékot jelent, múltbelit és jelenbelit egyaránt. Szűkebb értelmében a szónak írásos bizonyítékot, bizonyító erejű iratot jelent, múltbelit és jelenbelit egyaránt. Még szűkebb értelmében a szónak múltbeli bizonyító erejű iratot jelent. Használják a dokumentum kifejezést az irat fogalmának a jelölésére is. Sorolhatnánk fel még további példákat is annak bemutatására, hogy mi mindent neveznek dokumentumnak. De a fenti példák is elegendők annak indokolására, hogy a dokumentum kifejezés használatát a levéltári terminológiában miért nem tartjuk kívánatosnak. 2—3 írás — az emberi beszéd, szöveg kifejezése vagy rögzítése valamely anyagon, valamely eszközzel, valamilyen jelekkel. Azt, amire írnak, iratanyagnak, amivel írnak, íróeszköznek vagy íróanyagnak, amit pedig írnak, írásjelnek nevezik. Az írás terméke az irat. írásnak szokták nevezni az iratot is. Aszerint, hogy az írás milyen eszközökkel és milyen jelekkel történik, az írás műveletének többféle fajtáját különböztethetjük meg. Az íróeszközök alapján megkülönböztetünk kézírást, gépírást, távírást, telextávírást, sokszorosítást, nyomtatást. Az írásjelek alapján megkülönböztetünk képírást, ékírást, szóírást, szótagírást, betűírást, számjelírást, gyorsírást, morzejelírást, lyukjelírást, hangjelírást, vakírást, titkosírást.