Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

21^-64 Személyes felelősség — az egy személy által hozott döntés következményeinek a viselése. Személyes felelősségről csak akkor lehet szó, ha a döntés is személyes, azaz egyetlen személy hozza. A személyes felelősséget ezért egyszemélyi felelősségnek is nevezik. 21—65 Testületi felelősség — valamely — több személyből álló — testület által hozott döntés következményeinek a viselése. A testületi tanácskozás, a döntésre kerülő kérdésnek testületi megvitatása nem azonos a testületi döntéssel. A testületi felelősséget kollektív felelősségnek is nevezik. 21—66 Jogi ügy — olyan ügy, amelynek valamilyen jogi vonatkozása van. Jogi ügy pl. a letéti ügy. Számos más ügynek van egyben jogi vonatkozása is, pl. a munka- és a bérügyeknek stb. 21—67 Jogi képviselet — a levéltári intézmény nevében való tárgyalás, esetenként a döntés is. A levéltár jogi képviselője általában az intézmény vezetője, aki azonban valamely más levéltári dolgozót, sőt nem levéltári alkalmazottat — pl. ügyvédet — is megbízhat a jogi képviselettel. Jelentősebb ügyekben a levéltárfenntartó is szokott a levéltár jogi képviselője lenni. 21—68 Személyzeti ügy — olyan ügy, amely az alkalmazott dolgozó személyét valamilyen vonatkozásban közvetlenül érinti. Sokféle személyzeti ügy van, a legáltalánosabbak : a munkaügy, a bérügy, a szociális ügy. A személyzeti ügyek legfontosabb része egyben gazdasági ügy. 21—69 Gazdasági ügy — olyan ügy, amelynek gazdasági, elsősorban pénzügyi vonatkozása van. Sokféle gazdasági ügy van, hiszen számos ügynek van valamilyen gazdasági vonatkozása. Jellegzetesen gazdasági ügyek: a költségvetési, a beruházási, a felújítási stb. ügyek. A gazdasági ügyek jelentős része egyben személyzeti ügy. 21—70 Munkaügy — olyan ügy, amely a munkaadás és a munkavállalás és -végzés jogi vonatkozásaival kapcsolatos. Munkaügy pl. az alkalmazás, az elbocsátás, a besorolás, a beosztás ügye. A munkaügy részben személyzeti, részben gazdasági ügy. A munkaügyi kérdéseket általános érvénnyel a Munka Törvénykönyve szabályozza. 21—71 Bérügy — olyan ügy, amely a dolgozók bérezésének és munkahelyi jövedelmének kérdéseivel kapcsolatos. Bérügy pl. a fizetési pótlékok (kor-, családi, nyelv-, veszélyességi stb.) ügye. A bérügy részben személyzeti, részben gazdasági ügy. 21—72 Szociális ügy — olyan ügy, amely a dolgozók munkahelyi szociális helyzetének kérdéseivel kapcsolatos. Szociális ügy pl. a segélyezés, az üdültetés ügye. A szociális ügy részben személyzeti, részben gazdasági ügy. 21—73 Bizalmas ügy — olyan ügy, amellyel szolgálati titoknak minősülő adatok kapcsolatosak, amelynél a szerv érdeke, a szolgálati érdek azt kívánja, hogy csak azok tudjanak róla, akik arra illetékesek. A bizalmas ügyek iratait az egyszerű ügyek irataitól elkülönítve, a titkos ügyek irataival szokták kezelni. A bizalmas ügyeket rezervált ügyeknek is nevezik. 21—74 Titkos ügy — olyan ügy, amellyel államtitoknak minősülő adatok kapcsolatosak, amelynél az állam érdeke azt kívánja, hogy csak azok tudjanak róla, akik arra illetékesek. 17* 259