Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

19. KÖNYVTÁRI SZOLGÁLAT A könyvtár 19—1 Könyvtári szolgálat — A levéltárak könyvtári szolgálata a levéltári munka egyik fajtája, a levéltári intézményeknek az a tevékenysége, amelynek során rendeltetésüket szolgáló könyvtári anyagot szerzeményeznek, azt biztonságosan őrzik, használhatóvá teszik és használatra bocsátják. A könyvtári szolgálat kiegészíti a levéltárak kutató- és tájékoztató szolgálatát, és azokkal együtt a levéltári referens- vagy ügyfélszolgálat keretébe tartozik, a levéltári dokumentációt és információt segíti. 19—2 Levéltári könyvtár — kifejezésnek kettős jelentése van. Egyrészt azt a könyvtári anyagot jelenti, amelynek alapján a levéltári intézmények a könyvtári szolgálatot végzik, másrészt a levéltári intézményeknek azt a részlegét, — ha van ilyen szervezeti egységük —, amely a könyvtári szolgálatot végzi. A levéltári könyvtár korlátozott nyilvánosságú (zárt forgalmú) tudományos szakkönyvtár. 19—3 Tudományos szakkönyvtár — olyan szakkönyvtár, amelynek szerzeményezési körébe valamely tudományágra vonatkozó könyvtári anyag tartozik, és amelynek az a rendeltetése, hogy az illető tudományágban folyó tudományos munkát segítse. 19—4 Szakkönyvtár — olyan könyvtár, amelynek gyűjtőkörébe valamely szakterületre (szakágazatra) vonatkozó könyvtári anyag tartozik. Ilyen szakterület pl. a földművelés, az erdőgazdálkodás, a bányászat, a külkereskedelem, a történettudomány, a levéltártudomány. 19—5 Könyvtár — kifejezésnek — a levéltár szóhoz hasonlóan — hármas jelentése van. Jelenti egyrészt a könyvtári anyagot, másrészt a könyvtári intézményt, és harmadszor a könyvtári épületet. A levéltári könyvtár nem önálló intézmény, sem külön épület, csupán a levéltári anyagtól elkülönülő, lehetőleg zártan elkülönített, a levéltári intézményen és épületen belül önálló jelleggel rendelkező könyvtári anyag. 19—6 Könyvtári anyag — történeti értékű közzétett iratanyag, amelynek nincs provenienciája. A könyvtári iratanyagot a proveniencia hiánya különbözteti meg a levéltári iratanyagtól. A könyvtári iratanyagnak nincs rendeltetésszerű helye, nem tartozik rendeltetésszerűen, már keletkezése időpontjában, valamely szervnek vagy személynek az iratai közé. A könyvtári iratanyag publikus, mindenkihez szól, bárkié lehet. A könyvtári és a levéltári anyag egy része az írás anyaga alapján múzeumi anyagnak minősül. Múzeumok őrzik pl. a kőbe vésett feliratokat. A könyvtári anyagot könyvnek is nevezhetjük. 19—7 Könyv — kifejezésnek több jelentése van. A szó tágabb értelmében könyvtári anyagot, mindenféle könyvtári anyagot jelent. 16 Ember 241