Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)
A levéltári terminológia készítésének elvi és módszertani kérdései
A 2194 fogalmat jelölő kifejezés meghatározást nyert. Kb. 1000 szinonim kifejezés nem kapott külön meghatározást, de ezek is szerepelnek az általam készített terminológiában. Az első 7 fogalmi kategóriába a levéltári munkával kapcsolatos általánosabb jellegű fogalmak kerültek, a további 15 kategóriába pedig a levéltári munka egyegy meghatározott területével összefüggő fogalmak. Mindkét fajta kategóriák között vannak olyanok, amelyekben túlnyomóan levéltári alapfogalmak szerepelnek és olyanok, amelyekben a levéltári vonatkozású egyéb fogalmak vannak erős többségben. Az első kategóriában szereplő fogalmak, amelyek a levéltártudománnyal kapcsolatosak, majdnem kizárólag levéltári alapfogalmak. A második kategóriában szereplő irattani fogalmak között bőven vannak olyanok, amelyek levéltári alapfogalmaknak minősülnek, hiszen a levéltári anyag elsősorban iratanyag. De nem kevés az olyan fogalmak száma sem, amelyek csak levéltári vonatkozású egyéb fogalmaknak tekinthetők. Az irattani fogalmaknál, főleg a nem levéltári alapfogalmaknál, a fő problémát a fogalom fontosságának a megállapítása okozta. A rengeteg irattani fogalom közül ugyanis csak a legfontosabbak kerülhetnek egy levéltári terminológiába. Az iratféleségek közül pl. csak az általános jellegű iratfajták — eredeti és másolat, fogalmazat és tisztázat stb. — nyertek felvételt, az egyedi jellegű irattípusok — pl. bizonyítvány, szerződés — ellenben kimaradtak. A levéltári terminológia nem pótolhatja a levéltárosok számára is nagyon fontos és szükséges irattani terminológiát. A harmadik kategóriában szereplő fogalmak között levéltári alapfogalom nem is akad. Az itt található kormányzati fogalmak olyanok, amelyekkel a levéltáros, főleg az illetékességi körébe tartozó kormányzati szerveknél végzett munkája során, meg a már őrizetében levő kormányzati iratokban is, szinte naponta találkozik. Ezért tartottam szükségesnek, hogy a levéltári terminológiában benne legyenek. A negyedik kategóriában szereplő irattári fogalmak tulajdonképpen szintén kormányzati fogalmak, hiszen az irattári munka a kormányzat körébe tartozó igazgatásnak, közelebbről az írásbeli igazgatásnak egyik területe. Az irattári fogalmak ezért kevés kivétellel nem tekinthetők levéltári alapfogalmaknak, de nagyon közel állnak azokhoz, hiszen a levéltári anyag túlnyomó többsége irattári eredetű, s a levéltári intézmények már akkor foglalkoznak az irattári anyaggal, amikor az még az iratképző szerveknél, az irattárakban van. Nem alaptalanul nevezik az irattárakat élő levéltárnak. Az irattári fogalmak közül számosat felvesznek olyan levéltári terminológiákba is, amelyek elvileg csak levéltári alapfogalmakkal foglalkoznak. Az 5—7. kategóriákban a levéltár fogalmának hármas jelentésével (intézmény, őrzőhely és anyag) kapcsolatos fogalmak vannak. Túlnyomó többségükben levéltári alapfogalmak. A 8—22. kategóriákban a levéltári munka egy-egy területével kapcsolatos fogalmak szerepelnek. E kategóriák közül egyesekben (anyaggyarapítás, -rendezés,
