Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

15—197 Kinyomtatási engedély — hozzájárulás ahhoz, hogy a nyomdakész kiadványt kinyomtassák. A kinyomtatási engedélyt imprimaturnak vagy imprimatúrának is nevezik. Az imprimatur latin szó, jelentése: nyomattassék ki. 15—198 Kiadás — valamely kiadvány nyomdakész szövegének nyomdai vagy egyéb úton történő sokszorosítása. A kiadásról gondoskodó szervet vagy személyt kiadónak nevezik. A kiadásért felelős szervnek vagy személynek felelős kiadó a neve. A levéltári gyakorlatban a kiadás két legáltalánosabb fajtája a könyv- és a folyóiratkiadás. 15—199 Megjelenés— a kiadvány gondozásának az az időpontja, amikor a kinyomatott kiadvány terjesztése megkezdődik. 15—200 Köteles példány — a kiadványnak az a példánya, amelyet a kiadó meghatározott számban meghatározott intézményeknek, rendszerint könyvtáraknak, a kiadvány megjelenése időpontjában megküldeni tartozik. 15—201 Terjesztés — a teljesen elkészült kiadvány forgalomba hozatala. A terjesztést vagy a kiadó, vagy külön szerv vagy személy végzi. 15—202 Terjesztési engedély — hozzájárulás ahhoz, hogy a kinyomtatott kiadvány forgalomba kerüljön. A terjesztési engedélyt a megjelentetésért felelős szerv vagy személy adja. A terjesztési engedély megadásához olykor külön szerv vagy személy hozzájárulása szükséges. 15—203 Kézirat — szónak több jelentése van. Ezeket 1. az Irattan című fejezet Kézirat címszava alatt. Valamely kiadvány kézirata annak a kiadást, azaz a nyomdai vagy egyéb úton történő sokszorosítást megelőzően készült szövege. A kiadványkészítés egyes fázisainak megfelelően különböző készültségi fokú kéziratokat különböztethetünk meg. Ezek: a lektorkész, a szerkesztőkész és a nyomdakész kézirat. 15—204 Lektorkész kézirat — valamely kiadványnak a szerző által elkészített és lektorálásra kerülő szövege. 15—205 Szerkesztőkész kézirat — valamely kiadványnak a szerző által a lektorálás után elkészített és szerkesztésre kerülő szövege. 15—206 Nyomdakész kézirat — valamely kiadványnak a szerző és a szerkesztő által a szerkesztés útján elkészített és a megjelentető szerv vagy személy által nyomdába adhatónak minősített szövege. 15—207 Korrektúra — szónak kettős jelentése van. Jelenti egyrészt valamely kiadvány szövegének nyomdai úton vagy más sokszorosító eljárással készített levonatát, amelyen a szedési hibákat kijavítják, illetve azok kijavítására utasítást adnak. Ezt a korrektúrát kefelevonatnak is nevezik. Két fajtáját különböztetik meg: a hasábot és a tördeltet. A hasábkorrektúra egy oldalának terjedelme nem azonos a kiadvány egy oldalának terjedelmével, általában nagyobb annál. A tördelt korrektúra egy oldalának terjedelme pontosan megfelel a nyomtatott (vagy más úton sokszorosított) kiadvány egy oldala terjedelmének. A korrektúra másrészt a kefelevonat segítségével megállapítható hibáknak a kijavítását, illetve kijavításukra utasítás adását jelenti.