Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

15—14 Időszaki kiadvány — vagy periodika olyan kiadvány, amely meghatározott időközökben, periódusokban, mindig más és más tartalommal jelenik meg. A legáltalánosabb periodikák az évkönyvek, a folyóiratok, a heti- és a napilapok. 15—15 Évkönyv — évente megjelenő időszaki kiadvány vagy periodika. 15—16 Folyóirat — egy évnél kisebb, de egy hétnél nagyobb időközökben — 6-, 3-, 2-, 1-, 1 /2-havonta — megjelenő időszaki kiadvány vagy periodika. 15—17 Sorozat — egy vagy több intézmény gondozásában készülő és megjelenő, azonos műfajú vagy tárgyú kiadványok kerete, amelyen belül az egyes kiadványok folytatólagos sorszámot, sorozatszámot viselnek. A sorozat címét a hozzá tartozó kiadványokon feltüntetik. A Magyar Országos Levéltár egyik kiadványsorozatának pl. a keretcíme: Levéltári leltárak. 15—18 Könyv — általában 5 szerzői ívnél nagyobb terjedelmű kiadvány. 15—19 Tanulmány — Tanulmánynak általában a 2 szerzői ívnél nagyobb, 5-nél pedig kisebb terjedelmű kiadványt tekinthetjük. A tanulmányt értekezésnek is nevezik. 15—20 Cikk — Cikknek általában a 2 szerzői ívnél nem nagyobb terjedelmű kiadványt tekinthetjük. 15—21 Közlemény — A tanulmányt vagy értekezést és a cikket közös néven közleménynek is nevezik. 15—22 Nyomtatott kiadvány — nyomdai eljárással készült kiadvány. 15—23 Sokszorosított kiadvány — valamilyen sokszorosító eljárással készült kiadvány. Azon az alapon, hogy milyen sokszorosító eljárással készült, többféle sokszorosított kiadványt különböztetnek meg. 15—24 Intézeti kiadvány — olyan kiadvány, amelynek készítése a levéltári intézmény rendeltetésszerű feladata, amely a levéltári anyag biztonságos megőrzése, vagy minél könnyebben használhatóvá tétele érdekében készül, amely a levéltári irodalom körébe tartozik. 15—25 Egyéni kiadvány — olyan kiadvány, amelynek készítése a levéltári intézménynek nem rendeltetésszerű feladata, amely nem tartozik a levéltári irodalom körébe, de amelyet valamely levéltári intézmény, valamelyik dolgozójára való tekintettel, mégis felvesz munkatervébe, biztosít készítésére munkaidőt. 15—26 Kötet — mint kiadványkészítési fogalom, ívekből összekötött kiadvány. 15—27 Füzet — mint kiadványkészítési fogalom, ívekből összefűzött kiadvány. A kiadványkészítés fázisai 15—28 Témaválasztás — mindenféle kiadványkészítés első fázisa, a kiadvány tárgyának és időbeli határainak a meghatározása. Forrásközlés esetén a témaválasztás a közlés alapjául szolgáló forrásanyag körének a meghatározását is jelenti. Az irattípusos forrásközlés esetében a témaválasztás nem a kiadvány tárgyának, hanem a közlésre kerülő anyag típusának a meghatározását jelenti. 15—29 Kutatás — a kiadványkészítésnek az a fázisa, amelyben a kiadvány megírásához szükséges adatok feltárása és egybegyűjtése folyik. A kutatás lényegében azonos az anyaggyűjtéssel. 15—30 Anyaggyűjtés — mindenféle kiadványkészítés második fázisa, a kiadvány elkészítéséhez szükséges kiadott és kiadatlan anyagnak, a feldolgozás- és forrásbeli adatoknak az összegyűjtése.