Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

lyek a selejtezés során teljes egészükben vagy levéltári értékűnek, azaz megtartásra érdemesnek, vagy pedig kiselejtezhetőnek minősülnek. Fond szintű selejtezésnél pl. teljes fondokat tartunk meg, vagy pedig selejtezünk ki. Tétel szintű selejtezésnél teljes tételeket tartunk meg, vagy pedig selejtezünk ki. Ügyirat szintű selejtezésnél teljes ügyiratokat tartunk meg, vagy pedig selejtezünk ki. Egyes irat szintű selejtezésnél egyes iratokat tartunk meg, vagy pedig selejtezünk ki. Közép szintű selejtezésnél közép szintű levéltári egységeket — általában tételeket — teljes egészükben tartunk meg, vagy pedig selejtezünk ki. Darab szintű selejtezésnél ügyiratdarabokat tartunk meg, vagy pedig selejtezünk ki. A selejtezési szintet a selejtezés mélységének is nevezik. 13—11 Fond szintű selejtezés — olyan selejtezés, amelynél teljes fondok kerülnek selejtezésre, és teljes egészükben minősülnek értékesnek, vagy értéktelennek. 13—12 Selejtezési időhatár — az az idő, ameddig a csak ügyviteli értékkel rendelkező iratok ezt az értéküket megtartják, ameddig nem selejtezhetök ki. Selejtezési időhatárnak nevezik azt az időpontot is, amelynél korábban keletkezett iratok nem selejtezhetök. Magyarországon általában 1867 a selejtezési időhatár. A selejtezési időhatárt megőrzési vagy őrzési időnek is nevezik. A selejtezési eljárás 13—13 Selejtezési jogszabály — olyan jogszabály, amely vagy a selejtezést általában, vagy csupán valamely anyagnak a selejtezését szabályozza. A selejtezési jogszabály rendszerint selejtezési szabályzat. 13—14 Selejtezési szabályzat — olyan jogszabály, rendelkezés vagy utasítás, amely meghatározza, hogy a selejtezés milyen elvek alapján és milyen módon történjék. A selejtezési szabályzat lehet külön jogszabály, rendelkezés vagy utasítás, amely csak a selejtezés kérdéseivel foglalkozik, és lehet valamely általános szabályzatnak a selejtezéssel foglalkozó része. A selejtezési szabályzatot az adja ki, aki a selejtezés kérdéseiben dönteni jogosult. 13—15 Selejtezési engedély — vagy hozzájárulás az arra jogosult szervnek vagy személynek az engedélye arra, hogy meghatározott anyag selejtezésre kerüljön. Valamely levéltári intézmény őrizetében levő anyag selejtezésére az engedélyt rendszerint az intézmény vezetője adja meg. , Valamely gyűjtőköri szerv anyagának a selejtezésére rendszerint a szerv vezetője ad engedélyt. A selejtezési engedély nem ellenkezhet a kérdéses anyagra vonatkozó selejtezési jogszabályokkal. 13—16 Selejtezési utasítás — munkautasítás, amely arra nézve ad útmutatást, hogy valamely anyag selejtezésénél milyen elveket kell érvényesíteni és milyen módszereket kell alkalmazni. A selejtezésnél érvényesülő elvek közül a legfontosabbak az értékelési irányelvek vagy szempontok, amelyek arra nézve adnak útmutatást, hogy valamely anyag levéltári értékét milyen tényezők figyelembevételével lehet és kell megállapítani. 13—17 Selejtezési terv — valamely selejtezés konkrét előirányzatot tartalmazó szabályzata. Selejtezési tervet általában külső selejtezés esetében valamely iratképző, vagy egy iratképző valamely részlege, szervezeti egysége iratainak, belső selejtezés esetében valamely fondnak vagy állagnak a selejtezéséhez készítenek. Lényegében tehát mind a külső, mind pedig a belső selejtezésnél fondok vagy állagok selejtezéséhez készülnek selejtezési tervek. A selejtezési tervek egyrészt az előirány-