Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

lyek a selejtezés során teljes egészükben vagy levéltári értékűnek, azaz megtartásra érde­mesnek, vagy pedig kiselejtezhetőnek minő­sülnek. Fond szintű selejtezésnél pl. teljes fondo­kat tartunk meg, vagy pedig selejtezünk ki. Tétel szintű selejtezésnél teljes tételeket tartunk meg, vagy pedig selejtezünk ki. Ügyirat szintű selejtezésnél teljes ügyira­tokat tartunk meg, vagy pedig selejtezünk ki. Egyes irat szintű selejtezésnél egyes irato­kat tartunk meg, vagy pedig selejtezünk ki. Közép szintű selejtezésnél közép szintű levéltári egységeket — általában tételeket — teljes egészükben tartunk meg, vagy pedig selejtezünk ki. Darab szintű selejtezésnél ügyiratdarabo­kat tartunk meg, vagy pedig selejtezünk ki. A selejtezési szintet a selejtezés mélységé­nek is nevezik. 13—11 Fond szintű selejtezés — olyan selej­tezés, amelynél teljes fondok kerülnek selej­tezésre, és teljes egészükben minősülnek ér­tékesnek, vagy értéktelennek. 13—12 Selejtezési időhatár — az az idő, ameddig a csak ügyviteli értékkel rendelkező iratok ezt az értéküket megtartják, ameddig nem selejtezhetök ki. Selejtezési időhatárnak nevezik azt az időpontot is, amelynél korábban keletkezett iratok nem selejtezhetök. Magyarországon általában 1867 a selejte­zési időhatár. A selejtezési időhatárt megőrzési vagy őr­zési időnek is nevezik. A selejtezési eljárás 13—13 Selejtezési jogszabály — olyan jog­szabály, amely vagy a selejtezést általában, vagy csupán valamely anyagnak a selejtezé­sét szabályozza. A selejtezési jogszabály rendszerint selej­tezési szabályzat. 13—14 Selejtezési szabályzat — olyan jog­szabály, rendelkezés vagy utasítás, amely meghatározza, hogy a selejtezés milyen elvek alapján és milyen módon történjék. A selejtezési szabályzat lehet külön jog­szabály, rendelkezés vagy utasítás, amely csak a selejtezés kérdéseivel foglalkozik, és lehet valamely általános szabályzatnak a se­lejtezéssel foglalkozó része. A selejtezési szabályzatot az adja ki, aki a selejtezés kérdéseiben dönteni jogosult. 13—15 Selejtezési engedély — vagy hozzájá­rulás az arra jogosult szervnek vagy személy­nek az engedélye arra, hogy meghatározott anyag selejtezésre kerüljön. Valamely levéltári intézmény őrizetében levő anyag selejtezésére az engedélyt rend­szerint az intézmény vezetője adja meg. , Valamely gyűjtőköri szerv anyagának a selejtezésére rendszerint a szerv vezetője ad engedélyt. A selejtezési engedély nem ellenkezhet a kérdéses anyagra vonatkozó selejtezési jog­szabályokkal. 13—16 Selejtezési utasítás — munkautasí­tás, amely arra nézve ad útmutatást, hogy valamely anyag selejtezésénél milyen elveket kell érvényesíteni és milyen módszereket kell alkalmazni. A selejtezésnél érvényesülő elvek közül a legfontosabbak az értékelési irányelvek vagy szempontok, amelyek arra nézve adnak út­mutatást, hogy valamely anyag levéltári érté­két milyen tényezők figyelembevételével le­het és kell megállapítani. 13—17 Selejtezési terv — valamely selejtezés konkrét előirányzatot tartalmazó szabály­zata. Selejtezési tervet általában külső selejte­zés esetében valamely iratképző, vagy egy iratképző valamely részlege, szervezeti egy­sége iratainak, belső selejtezés esetében vala­mely fondnak vagy állagnak a selejtezéséhez készítenek. Lényegében tehát mind a külső, mind pedig a belső selejtezésnél fondok vagy állagok selejtezéséhez készülnek selejtezési tervek. A selejtezési tervek egyrészt az előirány-

Next

/
Thumbnails
Contents