Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

12—222 Csomó — a levéltári anyag tárolásának egyik eszköze, két kemény anyagból készül fedőlemez, amelyet hevederrel kötnek át. A csomó a levéltári anyag tárolásának Magyarországon egyik általános eszköze. Csomónak nevezik azt a legkisebb raktári egységet is, amely egy csomóban van elhelyezve. A csomót kötegnek, ha nincs átkötve, halomnak is mondják. 12—223 Fasciculus — a csomó latin neve. 12—224 Kötet — a levéltári anyag tárolásának egyik eszköze, két, kemény anyagból készült lemez, amelybe a levéltári anyagot belekötik. A kötet úgy is keletkezhet, hogy előre bekötött lapokra utólag írják a levéltári anyag szövegét. A kötet, illetve a belekötött levéltári anyag legkisebb raktári egységnek minősül abban az esetben, ha különálló, ha nincs egybefogva más levéltári anyaggal. 12—225 Füzet — a levéltári anyag tárolásának egyik eszköze, két, erősebb anyagból készült fedőlap, amelybe a levéltári anyagot belefűzik. A füzet úgy is keletkezhet, hogy előre befűzött lapokra utólag írják a levéltári anyag szövegét. A füzet, illetve a belefűzött levéltári anyag legkisebb raktári egységnek minősül abban az esetben, ha különálló, ha nincs egybefogva más levéltári anyaggal. A füzeteket azonban rendszerint nem különállóan tárolják, hanem más tárolási eszközökben, csomókban, dobozokban stb. A füzet ezért csak ritka esetben válik legkisebb raktári egységgé. A rendezés fajai 12—226 Rendezési terv — a levéltári anyagnak a rendszerezés során kialakuló és a rendezés során megvalósuló rendszerét rögzítő irat. A rendezési terv a levéltári munkának egyik jelentős eszköze. Rendezési tervet a fondok rendszerezéséhez és rendezéséhez szoktak készíteni. A rendezési tervek készítését általában megelőzi a fondok kialakítása. A rendezési terv feltünteti, hogy a rendezésre kerülő levéltári anyagot a rendszerezés és rendezés során milyen rendszerezési elvek és alapok érvényesítésével milyen részekre — levéltári és raktári egységekre — szándékoznak mind vertikálisan, mind pedig horizontálisan tagolni, a tagolás során kialakított egységeket miként tervezik csoportosítani, a kialakított rendszerben és rendben kapott helyüket rögzíteni. A rendezési terv a rendszerezés és a rendezés során kiegészülhet, módosulhat, végső formáját a rendszerezés és a rendezés befejeztével nyeri el. A rendezési terv első formájának elkészítéséhez tanulmányozni kell azoknak az iratképző szerveknek és személyeknek a történetét, a rájuk vonatkozó irodalmat, amelyeknek illetve akiknek az anyaga rendszerezésre és rendezésre kerül. Az iratképzők hatásköre, illetékessége és szervezete ugyanis döntően határozza meg, hogy anyaguk rendszere és rendje milyen legyen. A rendezési tervnek ugyanaz a jelentősége a levéltári anyagnak a levéltáron belüli rendszerezésében és rendezésében, mint az irattári tervnek az irattári rendszer és rend kialakulásában. A rendezési tervet levéltári tervnek, rendezési sémának, rendezési váznak is nevezik. 12—227 Levéltári terv — kifejezésnek kettős jelentése van. Egyrészt a rendezési tervet, azaz a levéltárban folyó rendszerezési és rendezési munka tervét, illetve az ilyen munkák során egy-egy fond rendszerezésének és rendezésének a tervét jelenti. Másrészt jelenti valamely levéltári intézmény egész munkájának valamely időszakra — évre, 5 évre, 15 évre stb. — szóló tervét. 12—228 Vertikális rendezés — magasabb szintű levéltári egység bontása alacsonyabb