Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

12—204 RENDEZÉS 12—20' ség. Ha egy csomóba 3 kötetet kötök, akkor a csomó raktári egység, a benne levő kötetek nem azok. Az egyes irat természetesen alakult levéltári egység, amely minden levéltári egységben megvan. Az egyes iratot — nem szerencsés módon — egyes darabnak vagy egyszerűen darabnak is szokták nevezni. 12—204 Egyedi irat — nem levéltári egység, minthogy levéltári egység csak fizikai egység lehet, a levéltári rendszerben helye csak fizikai egységnek lehet. Amennyiben egy egyes iraton — rajta, nem pedig benne — több egyedi irat van, ezek közül az egyik egyes iratnak is minősül. Ilyen esetben az egyes iraton levő legutolsó egyedi iratot tekintjük egyes iratnak, levéltári egységnek, az egyes irat provenienciáját, helyét a levéltári rendszerben az határozza meg. Beadványra írt válasz esetében a válasz minősül egyes iratnak, annak a provenienciája határozza meg a két egyedi iratot jelentő egyes iratnak a provenienciáját, annak a levéltári rendszerbeli helye az egyes iratét. Amennyiben egy egyes iratban — benne, nem pedig rajta — több egyedi irat van, amikor az egyes irat több, korábban egyes irat egybefogásából keletkezett, akkor az ilyen egyes iratnak a provenienciáját, a levéltári rendszerbeli helyét nem a legutolsó, a korban legfiatalabb határozza meg, hanem az egyes iratban egybefogott egyedi — korábban egyes — iratoknak az együttese. 12—205 Volt raktári egység szerinti levéltári egység — Vannak olyan levéltári egységek, amelyek úgy alakultak ki, hogy korábban raktári egységek voltak, majd miután megszűntek azok lenni, levéltári egységek lettek belőlük. A Magyar Országos Levéltárban pl. a Neoregestrata acta című gyűjtemény fasciculusokra tagolódik. Ezek a fasciculusok korábban raktári egységek, csomók voltak. Ma már nem csomók, nem raktári egységek, levéltári egységek lettek belőlük. Előfordul, hogy egy korábbi raktári egységből alakult levéltári egység, pl. az említett Neoregestrata acta című gyűjtemény egyik fasciculusa — más alapon (pl. fondképzői, vagy tárgyi alapon) is levéltári egységnek minősül. Általában azonban a korábbi raktári egységekből alakult levéltári egységekben — fasciculusokban, ladulákban, cistákban, scriniumokban stb. — olyan iratok vannak, amelyek együttlétének semmi más alapja sincsen, mint az, hogy valamikor ugyanabban a tárolási eszközben — csomóban, ládában, dobozban, szekrényben stb. — őrizték őket. A raktári egységek 12—206 Őrzési egység — A legkisebb raktári egységet őrzési egységnek is szokták nevezni. Őrzési egységnek mondanak egyesek — egészen helytelenül — mindenféle egységet, levéltárit és raktárit egyaránt. Az őrzési egység kifejezést — mint csupán zavart okozót — a levéltári terminológiából ki kell küszöbölni. Az őrzési egységet tárolási egységnek is szokták nevezni. 12—207 Legkisebb raktári egység — a levéltári anyagnak az a legkisebb része, amely külön, önmagában álló tárolási eszközben van elhelyezve. A nem különálló, hanem egy másik, náluk nagyobb tárolási eszközben összefogott tárolási eszközökben elhelyezett levéltári anyagot nem tekintjük raktári egységnek. Egy palliumban elhelyezett levéltári anyag pl. csak akkor minősül raktári egységnek, ha az a pallium különálló. Ha ellenben más anyaggal — esetleg más palliumokkal — együtt egy csomóban van elhelyezve, a benne levő levéltári anyag már nem raktári egység. Ebben az esetben a csomó a legkisebb raktári egység. Egy kötetbe kötött levéltári anyag ugyancsak akkor minősül raktári egységnek, ha az a kötet különálló. Ha ellenben más anyaggal — esetleg más kötetekkel — együtt