Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Levéltári terminológiai munkák

A vitában több mint 150 levéltáros és más szakember vett részt. Ezenkívül írásbeli vélemények is érkeztek a szerkesztőséghez, egyes fogalmakról és kifejezésekről cikkek jelentek meg az Archivmitteilungen hasábjain. Az NDK-ban készült terminológia, mint a címe is jelzi, lexikon. Túlnyomó részében levéltári terminológiai lexikon, de nem tisztán az. Vannak olyan címszavai, szerepelnek benne olyan fogalmak is, amelyek levéltári vonatkozásúak ugyan, de nem a levéltártudomány fogalmai, nem tartoznak a levéltári terminológia fogalmi körébe. Ilyenek pl.: az NDK levéltárügye, az Archivmitteilungen című folyóirat, a Nemzetközi Levéltári Tanács, az Archivum című folyóirat. Az ilyen fogalmak, számuk 42, nem levéltári terminológiai, hanem általános levéltári lexikonba valók, oda viszont sokkal több tartoznék mint 42. Műfaját tehát az NDK levéltárügyéről készült lexikonnak így határozhatjuk meg: levéltári terminológiai lexikon, amely néhány, általános levéltári lexikonba tartozó fogalmat (címszót) is felölel. A lexikon címszavainak száma 666, közülük azonban csak 473 olyan, amely külön fogalmat jelöl, 193 szinonima, azaz második vagy többedik kifejezése valamely fogalomnak, avagy olyan kifejezés, illetve fogalom, amelyről egy másik címszónál kapunk tájékoztatást. A címszavak számát tekintve, az NDK lexikona az eddig megjelent levéltári terminológiák között a 740 címszavú lengyel terminológia mögött a második helyen áll, de az összes többi csak értelmező szótár. Lexikont az NDK-n kívül eddig még nem készítettek. A Nemzetközi Levéltári Tanács 6 nyelvű terminológiájának címében, mint említettük, a lexikon szó megtévesztő, az is csak értelmező szótár. Az NDK lexikonának szerkezete betűrendes, a fogalmakat jelző címszavak minden belső összefüggés nélkül mechanikus rendben következnek egymás után. Annak a szükségességét, hogy a fogalmak közötti belső összefüggésre rámutassanak, a kötet szerkesztői is érezték. E szükségletnek úgy tettek eleget, hogy a betűrendes rész után a címszavakat szakcsoportosításban is közölték. Öt nagy szakcsoportot, azokon belül kisebb-nagyobb alcsoportokat alakítottak ki. Egy-egy fogalom, illetve címszó több csoportban is szerepel. Az egyes fogalmakról, illetve címszavakról adott lexikoni tájékoztatás 3 részre oszlik. Az első rész a fogalom, illetve kifejezés rövid meghatározását, definícióját adja. Ez a rész azt nyújtja, amit az értelmező szótárakban találunk. A második rész, amely az elsőnél jóval hosszabb, a meghatározások bővebb kifejtését, magyarázatát tartalmazza. Ez a rész adja meg a mű lexikon jellegét. A harmadik rész végül, amely nem minden címszónál szerepel, a fogalmakra vonatkozó irodalom, beleértve a jogszabályokat is, bibliográfiai adatait tünteti fel. Ez a rész is a kötet lexikon jellegét domborítja ki. A szinonimáknál, vagy a más címszavaknál tárgyalt kifejezéseknél, illetve fogalmaknál, utalást találunk arra a címszóra, illetve azokra a címszavakra, ahol a tájékoztatást megkapjuk. A rokon tárgyú, nemkülönben a magyarázat szövegében előforduló címszavakra is utalás történik. A sok és sokféle utalás szükségessége vitatható, inkább zavarják, mint segítik a lexikon használatát. A meghatározások és a hozzájuk fűzött magyarázatok alaposan megfontoltak,