Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

12—80 RF.XDEZfS 12—89 ciói, hogy hatásköre milyen nagyobb ügykörökre oszlott. A szervek vagy személyek fondjainak a csoportosításánál is érvényesítik a funkcionális alapot. A funkcionális alapon történő levéltári rendszerezés során fondokat csoportosítanak, illetve állagokat vagy sorozatokat, azaz magas szintű, vagy nagyobb terjedelmű közép szintű levéltári egységeket alakítanak ki. A funkcionális alap lényegében tárgyi alap, a tárgyinak nevezett alaptól csupán abban különbözik, hogy a tárgyi alapon történő levéltári rendszerezés során fondcsoportok és állagok nem, hanem csak közép szintű levéltári egységek, sorozatok és tételek alakulnak ki. 12—80 Funkcionális rendszer — olyan levéltári rendszer, amelynél a rendszerezés alapja a funkcionális alap. A funkcionális rendszert hatásköri vagy ügyköri rendszernek is nevezik. 12—81 Funkcionális egység — olyan levéltári egység, amely a funkcionális rendszerezési alap figyelembevételével alakult ki, illetve amelyet így alakítottak ki. Funkcionális egységek pl. a Magyar Országos Levéltárban a helytartótanács fondjának Acta religionaria, Acta revisionis librorum című állagai. A funkcionális egység olyan tárgyi egységnek is tekinthető, amelynek valamely nagyobb tárgykör a tárgya. A funkcionális egységet hatásköri vagy ügyköri egységnek is nevezik. 12—82 Funkcionális rendezés — vagy hatásköri, avagy ügyköri rendezés olyan levéltári rendezés, amelynél a rendszerezés funkcionális alapon történik. 12—83 Funkcionális rend — a levéltári anyagnak funkcionális alapon történt rendszerezése és rendezése során kialakított rendje. Hatásköri vagy ügyköri rendnek is nevezik. 12—84 Szervezeti alap — az a levéltári rendszerezési alap, amelynek érvényesítésénél a fondképző szerv — iratanyag esetében az iratképző szerv — szervezetét, szervezeti felépítését, szervezeti egységeit veszik figyelembe. A szervezeti alapot érvényesíteni szokták egyrészt szervek — és nem személyek — fondjainak tagolásánál, másrészt szervek fondjainak csoportosításánál. A fondot olyan részekre tagolják, amilyen szervezeti egységei a fondképzőnek voltak. Csoportosítani pedig olyan szervek fondjait szokták szervezeti alapon, amelyeknek a fondképzői között szervezeti kapcsolat volt. A szervezeti alapon történő levéltári rendszerezés során magas szintű levéltári egységeket, szekciókat, levéltárakat, fondcsoportokat és állagokat alakítanak ki. 12—85 Szervezeti rendszer — olyan levéltári rendszer, amelynél a rendszerezés alapja a szervezeti alap. 12—86 Szervezeti egység — olyan levéltári egység, amely a szervezeti rendszerezési alap figyelembevételével alakult ki, illetve amelyet így alakítottak ki. Ha a szervezet a hatáskörre épült, a szervezeti egység egyben hatásköri egység is. Szervezeti egységek pl. a Magyar Országos Levéltárban a minisztériumi osztályok iratai. 12—87 Szervezeti rendezés — olyan levéltári rendezés, amelynél a rendszerezés szervezeti alapon történik. 12—88 Szervezeti rend — a levéltári anyagnak szervezeti alapon történt rendszerezése és rendezése során kialakult rendje. 12—89 Ügyintézői alap — az a levéltári rendszerezési alap, amelynek érvényesítésénél a fondképző szerv — iratanyag esetében az iratképző szerv — ügyintézőit vagy referenseit, azaz a szerv hatáskörébe tartozó ügyekkel érdemben foglalkozó, az ügyekben