Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

ba, nagyobb fizikai egységekbe történő egybefoglalása. Az egybefoglalás fűzéssel vagy kötéssel történik, eredményei füzetek vagy kötetek. A könyvkötés, azon belül a fűzés és a kötés, több munkafázisból tevődik össze. A kötés és a fűzés maguk is könyvkötési munkafázisok, a könyvkötés legfontosabb munkafázisai. A könyvkötéshez különböző anyagokat és eszközöket használnak fel. Minthogy a levéltári könyvkötés elsődlegesen a levéltári anyag vagy állomány védelme, biztonságosabb megőrzése érdekében történik, anyag- vagy állományvédelmi könyvkötésnek is nevezik. 10—41 Fűzés — a levéltári könyvkötés egyik legfontosabb munkafázisa, a levéltári anyag egyes kisebb darabjaiból nagyobb daraboknak, a könyvtesteknek a kialakítása. Maga is több munkafázisból tevődik össze. Először az egyes kisebb darabokat nagyobb fizikai egységekbe, ívekbe fogják öszsze (ívezés). Azután az íveket könyvtestekbe fűzik össze (fűzés). Végül a könyvtesteket körülvágják, hogy éleik simák legyenek (vágás). A fűzés segédanyaga alapján drót-, cérnaés ragasztófűzést különböztetünk meg. A drótfűzés a levéltári gyakorlatban nem használatos. A cérnafűzést egyszerű vagy váltófűzésnek nevezik. A ragasztófűzésnél nem alakítanak ki íveket, hanem különálló lapokból közvetlenül alakítják ki a könyvtestet. A présbe fogott lapok hátsó éleit elhajlítják, vagy bereszelik, ragasztóval kenik be, így ragasztják egybe. Mindháromféle fűzés után a könyvtest gerincére a táblák közé való helyezéshez, illetve erősítéshez szükséges fűzővásznat — gázsit — erősítenek, amennyiben a könyvtesteket bekötni kívánják. Ha a könyvtestet nem kötik be, nem helyezik, illetve erősítik táblák közé, hanem fűzve hagyják, a fűzés alkalmával a befűzött lapoknál vastagabb fedőlapok közé erősítik. A fedőlapok közé erősített könyvtestet füzetnek nevezik. 10—42 Kötés — a levéltári könyvkötés egyik legfontosabb munkafázisa, a fűzés során kialakított könyvtesteknek kemény táblák közé helyezése, továbbá a táblák díszítése és feliratokkal való ellátása. Maga is több munkafázisból tevődik össze. Először a kötéshez szükséges táblákat el kell készíteni (táblakészítés). Azután a könyvtestet a táblák közé kell helyezni (beakasztás, kötés, préselés). Végül a kötetek díszítése és feliratozása következik. A kötésnek — attól függően, hogy a könyvtest kialakítása miként történt — két fő technikája van: a fűzéses és a fűzésmentes kötés. A fűzéses kötésnél dróttal vagy zsineggel összefűzött könyvtestet egy hüvely, vagy a könyvtest gerincén kialakított bordák segítségével erősítik a táblák közé. A fűzésmentes kötésnél a ragasztott könyvtestet ragasztással erősítik a táblákhoz. A kötés eredményét, a kemény táblák közé erősített könyvtestet, bármelyik technikával készült is, kötetnek nevezik. 10—43 Újrakötés — a megrongálódott táblák kicserélése az épen maradt könyvtesten. 10—44 Könyvdíszítés — a könyvkötés, közelebbről a kötés egyik munkafázisa, amelynél a kötetek tábláit vagy gerincét különböző módon, különböző elemekkel díszítik. 10—45 Könyvaranyozás — a könyvdíszítés egyik módja, amelynél a kötetek tábláit vagy gerincét aranyfüstlemezből, vagy arany színű fémlemezből készült elemekkel díszítik. 10—46 Könyvfeliratozás — a könyvkötés utolsó munkafázisa, amelynél a könyvek címét különböző módon a kötetek tábláira vagy gerincére nyomják.