Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)
Levéltári terminológiai munkák
akadály végleg elháríttassék". Néhány fogalom és az őket jelző kifejezés meghatározásával példát is mutatott. Kezdeményezése hosszú időn át nem talált folytatóra. Az 1950-es évek elején a szocialista alapon újjászervezett magyarországi levéltárügy országos hatósága, a Levéltárak Országos Központja, a levéltártudomány elméleti és gyakorlati fejlesztése érdekében több munkaközösséget szervezett módszertani bizottság néven. 1953-ban alakult meg a levéltári terminológiai munkabizottság, amelynek vezetője, Wellmann Imre 1956-ban tanulmányt írt a levéltári terminológia készítésének néhány elvi és módszertani kérdéséről, 3 fogalom, illetve kifejezés alapos fejtegetésével illusztrálva a munka nehézségeit. 9 A levéltári terminológiai munkabizottság néhány éven át dolgozott, számos kifejezést gyűjtött össze, ennél tovább azonban nem jutott, a rábízott feladatot megoldatlanul hagyva, 1956 után feloszlott. Az 1950-es években a fentiekben vázolt német, lengyel, cseh és magyar vállalkozásokon kívül más nemzeti levéltári terminológiai munkálatokról nincs tudomásunk. Az 1950-es évek első felében azonban elkezdődtek egy nemzetközi levéltári terminológia munkálatai. A levéltárügy nemzetközi szervezete, az UNESCO keretében 1948-ban alakult Nemzetközi Levéltári Tanács, 1950-ben Párizsban tartotta első kongresszusát. A második kongresszusra 1953-ban Hágában került sor. A hágai kongresszus egyik témája a levéltári terminológia volt. A vitaindító referátumot a holland Hermán Hardenberg készítette a levéltári kifejezések egységességéről. 10 A kongresszus elhatározta egy nemzetközi levéltári terminológia megjelentetését, és annak elkészítésével egy bizottságot bízott meg. A bizottság elnöke Hermán Hardenberg, Hollandia főlevéltárosa, tagjai Marcel Baudot és Robert-Henri Bautier (Franciaország), Miguel Bordonau (Spanyolország), Antonio Lombardo (Olaszország), Hermán Meinert (NSZK), Heinrich-Otto Meisner (NDK) és Péter Walne (Anglia) lettek. A 8 munkatárs elég hosszú ideig dolgozott a levéltári terminológián, amely 1964-ben jelent meg, az Elsevier kiadóvállalatnál, Elsevier's Lexicon of Archive Terminology címen, Amszterdamban, Londonban és New Yorkban. Címével ellentétben műfaja nem lexikon, hanem értelmező szótár. Hat nyelven készült: francia, angol, német, spanyol, olasz és holland. Ezek közül a francia az alapnyelv, a fogalmakat jelölő kifejezések és azok meghatározása francia nyelvű. A meghatározások után következnek a kifejezések 6 nyelven, először újra franciául, majd a további 5 nyelven. Minden kifejezés egyes száma mellett a többes szám is fel van tüntetve. A fogalmak és kifejezések meghatározásai számozottak. Összesen 175 meghatározás szerepel a műben, ugyanannyi sorszám alatt. A 175 fogalmat, illetve kifejezést 6 nagy szakcsoportba sorolták. A legnagyobb az első, amely 6 alcsoportba 9 Levéltári terminológiai problémák. Levéltári Közlemények, 27. 1956. 10 Uniformity of archivál terms. Second international congress on archives. Reports. The Hague, 1953.
