Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

9—92 Védetté nyilvánítás — az illetékes ha­tóságnak, Magyarországon a kulturális mi­niszternek az az intézkedése, amellyel a le­véltári anyag őrzésére engedélyt nyert szerv vagy személy birtokában levő levéltári anya­got a gyűjtőkörileg vagy gyűjtő területileg il­letékes levéltári intézmény felügyelete alá he­lyezi. 9—93 Védett anyag szakfelügyelete — vagy ellenőrzése az a felügyelet, amelyet az illeté­kes hatóság által kijelölt levéltári intézmény a védett levéltári anyag fölött gyakorol. A szakfelügyelet vagy ellenőrzés a védett levéltári anyag megfelelő elhelyezésére ter­jed ki. A szakfelügyelettel megbízott levéltári in­tézmény a védett levéltári anyagot ötéven­ként legalább egyszer ellenőrizni köteles. 9—94 Védett anyag korlátozása — a védetté nyilvánításnak az a következménye, hogy a védett anyag átruházásánál vagy elidegeníté­sénél az illetékes levéltári intézménynek elő­vételi joga van. 9—95 Védett anyag nyilvántartása — az ille­tékes hatóságnak, Magyarországon a kultu­rális miniszternek és a védett anyag fölött szakfelügyeletet gyakorló levéltári intéz­ménynek az a tevékenysége, hogy a védett anyag legfontosabb adatait és azok változá­sait egy ügyviteli segédletben, a védett anyag törzskönyvében feljegyzi. 9—96 Iratelidegenítés — az irat tulajdonjo­gának más szervre vagy személyre történő átruházása. Az irat illegális eltulajdonítását is szokták elidegenítésnek nevezni. 9—91 Iratkivitel — az iratnak külföldre vite­le vagy küldése. Levéltári anyag kiviteléhez az ületékes hatóság, Magyarországon a kulturális mi­niszter engedélye szükséges. Az iratkivitel lehet ideiglenes, vagy végle­ges. Az ideiglenesen kivitt iratot kivivője köte­les visszahozni. Levéltári anyag ideiglenes kiviteléhez is szükség van az illetékes hatóság engedélyére.

Next

/
Thumbnails
Contents