Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

9—43 Légnedvesség mérése — a levegő vízgőztartalmának a megállapítása. Főbb módjai és eszközei az alábbiak. A higrométeres mérés azon alapszik, hogy a zsírtalanított emberi hajszál hossza függ a levegő relatív nedvességétől. Ha a műszer a nedvességet csak mutatja, higrométer, ha le is rajzolja, higrográf a neve, ha a levegő hőmérsékletét is méri és rajzolja, termohigrográfnak nevezik. A pszichrométeres mérés a levegő száraz (normál) hőmérsékletének és a hozzá tartozó nedves hőmérsékletnek (harmatpontnak) az összevetésén alapszik. A műszer 2 hőmérőből áll, az egyik a száraz hőmérsékletet méri, a másik, amelynek higanygömbjére vizes gézt tekernek, a harmatpontot. A műszerbe kis ventillátort is beépítenek, hogy a levegő a 2 hőmérő körül állandó sebességgel keringjen. Egy harmadik mérési mód azon alapszik, hogy egyes sók tömény oldatai a levegő relatív nedvességének hatására víztartalmukat és azzal együtt elektromos ellenállásukat változtatják. 9—44 Légnedvesség elvonása — a szükségesnél több légnedvesség eltávolítása. Főbb módjai az alábbiak. A kifagyasztásnál a nedves levegőt hűtött téren vezetik keresztül, ahol a nedvesség egy része kiválik belőle. Az adszorpció segítségével, amikor nedvességfelvevő képességű anyagot helyeznek el a légtérben, amely a légnedvesség egy részét a levegőből elvonja. Kémiai úton, amikor egyes vegyületek, pl. a foszfor-pentoxid, a légnedvesség egy részét elvonják, miközben átalakulnak. 9—45 Légnedvesítés — a levegő relatív nedvességének a növelése. Egyik módja, hogy levegőt melegítenek fel, majd vizet permeteznek belé. Az így telített meleg levegőt keverik a nedvesítésre szorulóval. A nedvesítést és a keverést gépi úton végzik. 9—46 Légtisztítás — a levéltári helyiségek, elsősorban a raktárak, megtisztítása a levegőt szennyező anyagoktól. A légszennyező anyagok részben a külső levegőből, részben a levéltári anyagon levő biológiai kártevők spóráiként kerülnek a raktárak légterébe. A légtisztításnak több módja van. Légfűtés esetén a központi gépterembe épített berendezés szűri meg a raktárakba kerülő levegőt. A szűrés mellett a tisztítás további módja az adszorpció, valamint az ultraibolya sugárzás alkalmazása. 9—47 Klíma — a levéltári anyag környezetének levegőviszonyait jelenti. 9—48 Helyi klíma — valamely levéltári helyiség levegőviszonyait jelenti. 9—49 Mikroklíma — a levéltári raktáron belüli kisebb légtér, pl. egy doboz, levegőviszonyait jelenti. 9—50 Légkondicionálás — a levegő tisztaságának, hőmérsékletének és páratartalmának gépi úton történő automatikus szabályozása. Eredménye a kondicionált levegő. A légkondicionálásnak a levéltári raktárak levegőkörnyezetének alakításában van nagy jelentősége. A légkondicionálás különböző eszközökkel és módon történik. A légkondicionálást klímakondicionálásnak vagy klimatizálásnak is nevezik, helytelenül, mert a klímakondicionálás a légtisztaságra nem terjed ki. 9—51 Klimatizáló berendezés — valamely helyiség vagy épület meghatározott klímájának kialakítására és fenntartására szolgáló berendezés. A berendezés készülékei a kérdéses helyiségből vagy épületből a levegőt csővezetéken át kiszívják, szűrik, tisztítják, a szükségnek megfelelően nedvesítik, vagy szárítják, fűtik, vagy hűtik, és ez után juttatják vissza.