Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Levéltári terminológiai munkák

mában — mi magyar levéltárnokok is nagy érdeklődéssel kísérjük, mert nemcsak ösztönzést, hanem segítséget is nyújthat az egységes magyar levéltári terminológia megalkotására." A kiküldött bizottság, utóbb 2 új taggal bővülve, hozzáfogott a rábízott feladat megoldásához, munkájának eredményéről beszámolt a német levéltárosok összejövetelein. Több alapfogalom beható elemzését végezte el. A legtevékenyebb tagja a bizottságnak Meisner volt, aki 1934-ben tanulmányt is írt a levéltárosi nyelvről.

2 A biztatóan indult kezdeményezés azonban, feltehetőleg a megváltozott politikai viszonyok következtében, 1933 után megszakadt anélkül, hogy kitűzött célját, az egységes német levéltári terminológiát, megvalósította volna. A levéltári terminológia kérdése a Német Demokratikus Köztársaságban, az 1950-es évek közepén került ismét napirendre. A kezdeményező újból Meisner volt, aki egyidejűleg egy nemzetközi levéltári terminológia munkálataiba is bekapcsolódott. E nemzetközi vállalkozástól függetlenül, annak legfeljebb inspiráló hatására, az 1950-es évek első felében a levéltári terminológia kérdése a Német Demokratikus Köztársaságon kívül több más szocialista országban is foglalkoztatta a levéltárosokat, így Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon. Előbb ezekről a szocialista országokbeli kezdeményezésekről szólok, azután a nemzetközi vállalkozásról. Meisner, aki a Német Demokratikus Köztársaságban volt a levéltártudomány egyetemi tanára, a Német Szövetségi Köztársaságban levéltáros Wolfgang Leesch-sel közösen készített egy referátumtervezetnek mondott elaborátumot, amely a német levéltári terminológia alapfogalmait, azoknak rövid meghatározásait, azaz értelmezéseit tartalmazta.

3 Az elaborátum az NDK levéltári folyóiratában, az Archivmitteilungen-ben jelent meg, először 1955-ben, majd átdolgozott formában 1960-ban. Meisner és Leesch elaborátuma tulajdonképpen német levéltári terminológiának tekinthető, olyan műfajúnak, amelyet terminológiai értelmező szótárnak nevezünk. 190 fogalmat, illetve az őket jelölő kifejezéseket tartalmazza, mindegyiket meghatározva, azaz értelmezve, a levéltári irodalomra történő utalásokat és olykor magyarázó észrevételeket is fűzve hozzájuk. A meghatározások általában rövidek, de hosszabb is akad közöttük. A mű rendszere tematikai szakrendszer. A fogalmakat és kifejezéseiket 6 nagy kategóriába osztották, minden nagy kategórián belül kisebb csoportokat és olykor alcsoportokat alakítottak ki. A címszavak betűrendes jegyzékét is összeállították. Meisner és Leesch nem voltak marxista levéltárosok. Nyilván ez a magyarázata annak, hogy amikor az 1970-es években a Német Demokratikus Köztársaságban hozzáfogtak a levéltári terminológia elkészítéséhez marxi—lenini elvek alapján, nem Meisner és Leesch munkájából indultak ki. A lengyel levéltárosok a németekkel közel egyidőben, még meg is előzve valamennyivel őket, kezdtek foglalkozni levéltári terminológiával. Józef Siemienski 2 Archivarische Berufssprache. Archivalische Zeitschrift, 43. 1934. 3 Grundzüge einer deutschen Archivterminologie.