Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS

Bald szepesi comes 1295. évi soltésztelepítő oklevelében olvashatjuk: „laneus . . . tenet duodecim virgas", s aztán közli a rúdnak mint hosszmértéknek (ld. 3.31) a nagyságát,

662 ez metrikusan kerekítve 10 m. A telek tehát 12 rúd. Vizsgáljuk a lehetőségeket. Ha az adat négyszögrúd értelmű, akkor, mivel 1 rúd = 10 m, 1 rúd

2 = 100 m

2

, így a 12 rúd = 1200 m

2

. Ami viszont egyúttal azt is jelenti, hogy a szám az szorzat. Ez lehetne: 1X12 (valószínűtlen), 2 X 6 és 3 X 4 rúd mint hosszérték. A másik lehetőség az, hogy az adat a terület egyik kiterjedésére vonatkozik. Melyikre? Mivel telekről van szó, annak az adataiból lehet következtetni: részint az oldalviszony-, részint a nagyságadatokból (ld. 4.46). Az oldalviszonyok közül gyakoribbak a következők: 1:1 — 1:1,2 — 1:1,7 — -1:2. Vegyük sorra őket. Az 1 :1 oldalviszonynál a szélesség azonos a hosszúsággal, így a telek szabályos négyszög, négyzet alakú. Ez esetben a 12 X 12 rúd = 144 rúd

2

, ami az említett viszonyszámmal (10 m) 120 X 120 m = 14 400 m

2 = 144 ár. Az 1 : 1,2 oldalviszonynál két lehetőség van. A 12 rúd vagy a szélességet, vagy pedig a hosszúságot jelenti. Az első esetben 12X14,4 rúd = 172,8 rúd

2

, illetve 120 X X 144 m = 12 280 m

2 =172,8 ár. A második esetben 10 X 12 rúd = 120 rúd

2

, illetve 100 X 120 m= 12000 m

2 = 120 ár a terület. Az 1 : 1,7 oldalviszonynál is hasonló a helyzet. Ha a 12 rúd szélességet jelent, akkor 12 X 20, 4 rúd = 244,8 rúd

2

, illetve 120 X 240 m = 24 480 m

2 = 244,8 ár. Ha hosszúságot jelent, akkor 7X12 rúd = = 84 rúd

2

, illetve 70 X 120 m = 8400 m

2 = 84 ár (1 királyi hold) nagy. Az 1 : 2 oldalviszony esetében ha a szélesség 12 rúd, akkor 12 X 24 rúd = 288 rúd

2

, illetve 120 X 240 m = 28 800 m

2 = 288 ár. A hosszúságnál pedig 6 X 12 rúd = 72 rúd

2

, illetve 60 X 120 m = 7200 m

2 = 72 ár nagyságú lenne a telek. A fentiekből a tört-rudas lehetőségeket eleve kizárhatjuk mint valószínűtleneket. A többinek értékeléséhez pedig a telek nagyságadatait vegyük segítségül. A konkrétan ismert nagyságok többsége — kerekítve — 10 000 — 14 300 m

2

, vagyis 100—143 ár között helyezkedik (ld. 4.46). Ezen értékhatárok közé az előbb maradt lehetőségek közül kettő illeszkedik. Az 1 :1 oldalviszony, így a 12 X 12 rudas nagyság (144 ár), s ez esetben a telek négyzet, a közölt adat egyaránt lehet szélesség és hosszúság. A másik az 1 :1,2 oldalviszonynál 10 X 12 rudas nagyság (120 ár), s ez esetben az okleveles adat a telek hosszára vonatkozna. De tegyük hozzá, hogy az 1 :2 oldalviszony két lehetősége a teleknagyságadatok alsó, illetve felső értékeit közelíti, hosszúságjelöléssel — 6 X 12 rúd — 72 ár, szélességjelöléssel — 12 X 24 rúd — 288 ár nagysággal. Maradt tehát négy lehetőség: kettő átlagot közelítő és kettő a szélső értékeket közelítő lehetőség. A 12 rúd azonban mindegyik esetben egyforma súllyal lehet szélesség is, hosszúság is. Ennek alapján még nem dönthetünk. Azt viszont megállapíthatjuk, hogy ebben az esetben a rúd nem négyszögrúd értelmű, a számadat nem szorzat. Ellenkező esetben olyan kicsi területet — 12 ár — jelölne, amilyenre a jobbágy- stb. teleknél nincs adat. Csak a sűrűn beépített város belterületén fordul elő (ld. 4.46). Vagyis ez esetben a rúd hosszmértékként a telek egyik kiterjedését jelöli. Melyiket?