Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
a devalválódás eredményeként, a legnagyobb egység. Kisebb egységei a fertály (ld. 4.26) és az oktál (ld. 4.40) - szőlőnél a tizenhatod is. Nagysága természetesen a mindenkori egész szőlő vagy telek nagyságától függött, kor és hely szerint változott. Konkrét adatunk nincs. A teleknél, az ismert adatok alapján (ld. 4.46) számolva 1 média nagysága 17,5-145,0 ár határértékű lehetne. A szőlőre csak a fertálynál tárgyalt 1594. évi sárvári, kapásban közölt adattal (ld. 4.26) számolhatnánk. Ennek alapján 1 média szőlő =20 kapás = 64,6-287,6 ár határérték között átlagban 179,8, illetve 215,6 ár nagyságú lehetne. 4.35 MÉRŐ Alapjában űrmérték, illetve gabonamérték. így más gabonamértékhez hasonlóan az ekés művelés, vagyis a szántó földmérték-egysége is lehet olyan módon, hogy a vetőmagszükséglet egységnyi mennyisége — itt 1 mérő — egyértelműen területegységet jelöl meg. Kérdés, hogy korszakunkban használták-e, mert utána köztudottan dívott. 5 33 Valószínűleg német hatásra került hozzánk. 5 34 Kizárólag csak e szempontból tárgyalom a témát. Latin nevének (ld. itt később) eredete űrmérték mivoltában az ókorra utal. A görögök metretes-e 39,391, a római modius 8,7541 nagyságú volt. 5 35 Viszont a X—XII. századi germánoknál már mint földmérték is dívott. 1 modius = 1 jugerum = 31 ár. 536 Hazai latin szótárainkban nem egységes a helyzet. Mártonnál a mérő metreta. Bartalnál is, de mérce, véka jelentéssel is. E szó a besztercei jegyzékben, a schlágliben mérce, Calepinusnál mérték. Bartalnál a mérő még modius is. E szó viszont a besztercei jegyzékben és a schlágliben akó, Calepinusnál és Szikszóinál köböl. Okleveleinkben latin neve ritkábban modius, inkább metreta. A modius értelmezésével vigyázni kell, mert köböl jelentésű is lehet, míg a metreta egyértelműen mindig mérő. A modius első előfordulását 1075-ből ismerjük, 537 de lehet, hogy ez esetben is köböl értelmű. A másik név — mint metreta Musuniensi — 1279-ből ismert. S38 Magyarul két neve volt: méc és mérő, az első a német név közvetlen magyarosítása. Ezt elsőnek 1440-ből ismerjük az oklevélszótár szerint: „mensuram ... Jauriensem mecz vocatam". A másik név 1519-ben tűnik fel „merew, merw" ortográfiával. 539 A besztercei és a schlágli jegyzékek metreta = mérce jelentése mint XIV—XV. századi adat, arra enged következtetni, hogy a méc, mérce, mérő egyazon név változatai. Németül e korban Metzen. Elsőnek — meczen — 1420-ból ismerjük, 540 mint „Meetz" (pozsonyi mérő) 1466-ban található. 541 Földmérték mivoltára a XIV. század derekáról lenne adatunk, ha elfogadhatnánk az oklevélszótár adatát. A méc szónál ezt közli: „1368: mensura térre wlgariter Meech dicta", 1378: Vigintia mensuras térre wlgariter Mech vocatas". A történeti-etimológiai szótár hivatkozva az 1368. évi adatra a méc szó 1. jelentésében azt írta: „egy fajta területmérték", csak a 2. jelentése az űrmérték. Belényesy azonban merészebb volt. Ezt írta: „Ahol ugyanis az új telekegység, a laneus kifejlődött ... [Szepes, Trencsén,
