Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS

Az előbbiek szerint tehát a hold szónak sok a jelentése: égitest, ehhez hasonló világos folt, szolgáltatás, adó, bírság, díj és földmérték. Ennek tudatában kell értékelnünk a hold szó előfordulásait. Az első adat azonban a dűlő/ödölő mértékkel kapcsolatos, részletesen ott foglalkozom vele (ld. 4.23) — az oklevélszótár is ott tárgyalja, az etimológiai szótár viszont a holdnál —, itt csak megemlítem az 1367. évi adatot: „ad unam reflexionem Jugerum terrarum wlgo Wdulewhld dictum",

2 40 mert kétségtelen a holdnak jugerum kapcsolata és földmérték jelentése, így ez az első magyar nyelvű előfordulás. A következő adatot — az oklevélszótár a holdnál jugerum jelentéssel idézi — az Egri káptalan 1368. évi oklevelében olvashatjuk: „cuiusdam térre Holdzegh nuncupate."

241 Területnév tehát. Kérdéses viszont a hold szó jelentése. Az összetételben vitathatatlan a zegh szó szeg, szög, szöglet, sarok, zug, sor jelentése. Többnyire összetett szó második tagja, és az első tag mondja meg, minek a szögletéről stb. van szó, mint erre az oklevélszótár is utal. Ez esetben tehát holdszögletről van szó. Ha tehát a hold itt földmérték jelentésű, ennek csak akkor lenne értelme, ha azon a részen csak egy holdnyi földterület lett volna, és ezért ez a név (hold) ragadt volna rá. Lehetséges, de nem valószínű. Inkább az, hogy annak a földterületnek azért lett ez a neve, mert hasonlított a hold sarlójához vagy az erdők között ilyen alakú világos terület volt. így a hold szót ez esetben nem tartom földmérték jelentésűnek. A következő magyar névelőfordulás az oklevélszótár 1443. és 1444. évi, már idézett adata: census vulgo hold. Ez esetben sem földmérték jelentésű, említettem ez az oklevél szövegéből egyértelműen megállapítható. Negyediknek az oklevélszótár 1458. évi adata sorol: „Vnum [jugerum] in Nagholdzerben." Csakhogy a szótárban megadott jelzet

242 rossz, e szám alatti oklevélben (Budai káptalan, 1458.) ez nem szerepel. Ellenőrzés, illetve a vonatkozó szövegrész ismerete nélkül csak a szótár közölt adatát értékelhetem. Ez esetben is területnéwel van dolgunk, összetett szó ez is, amelyikben az utótag — szer — jelentése: sor, e szónak rend, rész, oldal értelmei közül az utolsó szerint. Vagyis Nagyhold oldalban van ez a jugerum. A terület tulajdonképpeni neve az adat szerint Nagyhold. Ha az olvasat helyes, akkor ez azt jelentené, hogy e terület azért kapta a nevét, mert azon a részen valamikor nagyholdakat mértek — vagyis volt egyáltalán nagyhold. S ha ez volt, akkor kellett lenni kisholdnak is. S ha az eredeti szöveget láthatnám, állítanám is. így azonban kétségem van. Olvasati hibát sejtek: helyesen ez neghold, vagyis négy hold volt. Annak a területnek a neve, ahol négyholdas részek voltak. Mint ahogyan voltak hat- és nyolcholdas szerek, hogy csak az oklevélszótár további, 1522. és 1528. évi adataira hivatkozzam. Az azonban kétségtelen, hogy a hold ez esetekben már földmértékjelentésű, ha nem is kapcsolódik közvetlenül a jugerumhoz. Néhány évvel későbbről azonban már van kétségtelen adatunk a jugerum—hold kapcsolatra, illetve az utóbbi földmérték jelentésére. Vulgo szó. Szinnyei János 1465. évi végrendeletében szerepel: „legari vnum juger cum tritico in wlgo hold. . .. Item ... quatuor jugera in vulgo hold de tritico legari".

243 Az adathoz kommentár nem szükséges. Csakhogy a jugerurnnak más vulgo szavait is ismerjük későbbről. Sombory Benedek