Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS

szerint ez a Hof — és az oklevélben még szereplő Weiden — helység azonos a Dévénytől nem messze fekvő ausztriai Hof a.d. March és Ober-Welden helységekkel, Csölösztő pedig Pozsony megyében feküdt, ezért kötötték az egyezséget a Pozsonyi káptalan előtt.

2 37 Ez a „német" hold minden bizonnyal az osztrák, illetve bécsi hold. Hazai latin szótárainkban e mérték jugerum néven szerepel, csak a schlágliben és a besztercei jegyzékben fordul elő a iuger alak, valamennyi hold, egy hold föld jelentését adja. Okleveleinkben — a hamisakat természetesen nem számítva — először Kálmánnak a zobori apátságra vonatkozó 1113. évi oklevelében szerepel, iugerum alakban.

2 38 A iuger alak először Achiles pécsi püspök 1252. évi oklevelében fordul elő.

2 39 Ez a két megnevezés dívik aztán az egész korszakban. A mérték magyar nevének első előfordulása már problematikus. Adataink ismertetése előtt azonban nézzük meg, hogy a történeti-etimológiai szótárunk mit tud erről a szóról. A címszó két hononimánál szerepel. Az elsőnél a XVI. század végéig terjedő érvénnyel három jelentést találunk: 1. a bolygó — első kétségtelen adat 1345-ből -, 2. hold hónap — először 1416 után —, 3. állat homlokán levő fehér folt — 1510. De az utóbbi két jelentés is az égitesttel kapcsolatos: a másodiknál a hold szerinti időszámítás, a harmadiknál az alaki hasonlóság adja a kapcsolatot. E szó az uráli korból örökölt hó szónak származéka, s eredeti jelentése hold, vagyis égitest lehetett. A második hononimánál a holdnak csak egy jelentése van: „egy fajta földterületmérték", és az első adatot 1367-ből ismeri (ez viszont a hold egyik fajtája, illetve más fogalom, ld. itt később). A hold szó magyar fejlemény, feltehetően a régies „reggel, hajnal" jelentésű Jiol' szóból származó, kicsinyítő képzős származék, azonos jelentéssel. A jelentésfejlődés magyarázata ez: egy holdnyi földterületet reggel munkába állva egy nap alatt lehetett egy igával felszántani. Hasonló szemléleten alakulnak egyes nyelvek azonos jelentésű szavai, pl. a német Morgen, a szlovák jutro stb. így a szótár. Szerkesztői azonban érdekes módon nem vették figyelembe az oklevélszótárnak e címszóra vonatkozó más megállapítását. Szamota-Zolnai ugyanis a hold első hononimájánál - tehát jugerum, joch, így földmérték-jelentésnél - 1443-ból és 1444-ből „census vulgo hold" adatot Idéznek, a második hononimánál pedig 1469-ből „homagium wlgo hold" adatot. Egyiknek jelentése sem illik az etimológiai szótár idézett jelentéseihez. De az első Szamotáék saját kategóriájához sem. És az általuk idézett szövegből is kiderül az, ami Bartalnak a census sokféle típusa felsorolásából, ti., hogy a census az valamilyen fajta szolgáltatás, ha úgy tetszik: adó, de sernmiképpen nem jugerum mint földmérték. Ez adatot inkább a második hononima, a homagium jelentéshez kellett volna sorolniok. Ez utóbbi szó jelentése —Bartal ismét több típusát sorolja — hódolat, illetve többségében valamilyen díj, bírság vagy szolgáltatás, mint erre Bartal az utolsó jelentésnél, éppen Szamotáta hivatkozva utal is, aki pedig e magyar szó ilyen vonatkozásban lehetséges eredetére az azonos jelentésű német hold, huld,hulde szóra utal. Tegyük hozzá: Szamotáéknak a jugerum jelentésű holdnál felsorolt adatai egyike sem bizonyítja azt (ld. itt később), hogy a jugerum magyarul hold nevű földmérték, és vulgo szót sem ismertek.