Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
milliare vnum". 179 A XIII. század második felétől kezdve aztán a XVI. század végéig szerepel a nagyobb távolságok jelölésére. Magyar néven először nem oklevélben fordul elő. Az 1372 után 1448 körül keletkezett Jókai-kódexben olvasható, a Szent Ferenc tanításáról szóló részben: ,J3e ez mondás tárta yol kett mely feldett". 180 Az 1416 után 1450 körülire datált Bécsi kódexben ,,mel foeld". 181 Az 1519 körüli Debreceni krónikában „meerfoeld". 1 82 Sylvester 1541. évi Új testamentumában ,4nillfoeld". 1 8 3 A XVI. század második felében aztán mylfeld, 184 mélyföld, 185 Trencsén 1588. évi urbáriumában „mirtföld", 18 6 Szikszóinál pedig 1590-ben - említettem - „mer foeld" írásmóddal szerepel. A mérföld név egyébként a történeti-etimológiai szótárunk szerint kéttagú szó. Az első tag a latin milia (ti. passuum, ezer lépés, vagyis mérföld) szóból származó ófelnémet milia, illetve a középfelnémet míle átvétele, melyhez utótagként került a föld szó, bizonyos idő alatt bejárható föld, út értelemben, s lett a név 1 > r hasonulással mérföld. E mértéknek többféle fajtája dívott nálunk is. Egyike természetesen a hazai, a magyar mérföld. Az oklevelekben puszta miliaria stb. néven ez a mérték értendő, a jelzőt nem tették ki, mert természetes volt, hogy magyar mérföldről van szó. A megkülönböztetésre az idegennek volt szüksége, a magyar jelzőt többnyire az ezektől származó forrásokban találjuk. Először egy 1426.évi firenzei követjelentésben: Remete Szent Pál monostora „e miglia l \i Unghere di longa a Buda" van. 187 Majd id. Paumgartner Hans, augsburgi kereskedő 1484-1506. évi feljegyzésében: Buda—Bécs úttávolsága 32 magyar mérföld (ungrisch meil), amit ő 30 német (teutsch) mérföldre becsül. 188 A XV. századi budai jogkönyvben a száműzetés határa: amilyen messze van Budától Székesfehérvár, vagyis 8 mérföld (meilen). 189 Aztán Stelle Joannes magyaróvári praesidiariusnak testvéréhez intézett 1543. évi levelében: „solum enim absum XXV miliaribus Hungaricus", s magyarázatul hozzátette, hogy ez az út szekéren kb. 20 óra. 190 1560-ben Németpróna határkerületét jelölték így: „9 milliaria Hungarica". 191 1573-ban Lenkovic Ivan generális részére készített „helységnévtárban" jelölték a helységek távolságát magyar mérfölddel (Hungarischen meil). 192 Tokaj 1570. évi urbáriuma szerint Rakamaz ^4, Vámospércs pedig 10 magyar mérföldre (miliaria Hungarica) volt Tokajtól. 193 Mayr már idézett 1573. évi útikönyve szerint: „Wo du wirdts Ungerisch meyl finden, so thund zwo Ungerisch meyl drey Teutsche meyl." 194 Sauer pedig 1595-ben azt írta, hogy 36 magyar mérföld (Ungarische Meil) egyenlő 54 német mérfölddel (Teutsche Meil), illetve 130 magyar egyenlő 154 német mérfölddel. 195 Nincs tudomásunk arról, hogy a magyar mérföld a királyi mértékrendszerhez tartozott volna, de országos mérték volt. Az idézett adatok alapján megpróbálhatjuk metrikus nagyságát megállapítani. Nem könnyen. Az idézett információkból a helységtávolságokat jelző adatokat nem használhatjuk, mert nem bizonyos, hogy ugyanazon az úton mérték, mint mi tehetnénk azt a XVIII. század második feléből vagy a XIX. századból való térképeken. Ezt igazolja egyrészt az, hogy Fényes 19 6 vonatkozó adata hol egyezik, hol nem, másrészt a térképen való tájékozódó mérésnél adódnak jelentős eltérések. Pl. Szakolca Pozsonytól idézett forrásunk szerint 10 magyar mérföld, Fényes szerint 14, a térképen pedig — az
