Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
1555-ben megmérték Pápa várfalának nagyságát. Az eredményt rögzítő feljegyzés Tagányi szerint Nádasdy Tamás kezétől származik, s ezt gondolom én is. A mérésadatokat 9 passus nagyságú kötélben (corda), illetve passusban adja meg, és — szerencsénkre — leírta ezt a mondatot: „passus regios idest sex pedum". 167 Vagyis: 1 királyi lépés = 6 láb. Tegyük hozzá — később bizonyítom — ez a passus kettőslépés, tehát: 1 királyi kettőslépés = 6 királyi láb. Bendefy a királyi arasszal összetévesztett királyi „lábból" (ld. 3.25.1) a fenti viszonyszám segítségével a „királyi lépés"-t 111,72 cm-ben állapította meg, ugyanakkor a „magyar" lépést 0,7446 m, a kettőslépést 1,4896 m adattal sorolja a láb tárgyalásánál, és ez utóbbi adatot adja a „királyi mértékben" is a „lépés" nagyságának. 168 Ezen önellentmondás és a királyi arasz metrikus adatának (ld. 321.1) szükségképpeni eltérése indokolja, hogy adatait ez esetben se fogadjam el. Tisztázandó még az, hogy az említett pápai „passus regius" rendes vagy kettőslépés? A közölt viszonyszám (6 láb), valamint az ölnek metrikus adata (ld. 3.29.3), valamint az eddig megismert királyi mértékrendszer (ld. 2.24.2) sorába ez a 6 lábas passus csak akkor illik bele, ha ez kettőslépés nagyságú (vagyis a passus a római szóhasználatnak megfelelő). Egyébként pedig: ha ez a passus rendes lépés volna, akkor az ebből levezetett láb ( l /é passus) kb. 15 cm nagyságú lenne, vagyis az arasznál is kisebb, ilyen kicsi láb pedig, mint mérték nem volt és nem is lehet. így ez a passus tehát kettőslépés, és mivel 6 láb nagyságú, a közönséges királyi lépés a fele, tehát 3 királyi láb. E királyi lépéseknek a többi királyi mértékegységekhez való viszonyát és metrikus nagyságát tehát a következők szerint sorolhatom fel. 1 lépés - 48 ujj = 36 hüvelyk =12 tenyér = 4 4 /s arasz = 3 láb= l l h rőf= V2 kettőslépés = l/3'/ 3 öl= 0,9378 m = 93,78 cm. 1 kettőslépés = 96 ujj= 72 hüvelyk = 24 tenyér = 9^8 arasz = 61áb= 3 rőf — 2 lépés = 1II % öl = 1,8756 m. Ez a nagyság a római lépés, illetve kettőslépés nagyságánál nagyobb. Viszont: egyrészt a királyi láb is (ld. 325.1) — rnint ahogyan több európai, főleg német láb is — nagyobb valamivel a római lábnál, másrészt a római kettőslépés csak 5 láb nagy, a királyi pedig 6 láb. Ha a római rendszerben ez utóbbi viszonyszámmal számolunk, ott is közelítő nagyságot kapunk. A magyar királyi kettőslépés nagysága azonban a következő mértékegységnek, az ölnek egyes német (főleg a lépés mértékegységgel nem élő) területen használt fajtájához hasonló nagyságú, 169 az osztrák, illetve a bécsi öl nagyságánál (1,896 m, ld. 3.29) pedig — ahol szintén hiányzik a lépésmérték — csak 2 cm-rel kisebb. A lépésmérték hiányával részletesebben az ölnél foglalkozom (ld. 3.29). A királyi lépésen kívül nyilván mértek helyi lépéssel, kettőslépéssel is. Feltehetjük, hogy erről van szó, amikor az oklevél szövegében a királyi jelző hiányzik. Bizonyosságot azonban csak a konkrét eset vizsgálatával állapíthatunk meg, ha szerencsénk van. Hasonló a helyzet, mint a bevezetőben említett lépés—kettőslépés problémával. A lépés és a kettőslépés aztán az újabb korban kikopik a gyakorlatból, illetve ahol és amikor mégis használják, a tényleges, a közönséges lépés nagyságát veszi fel, s lesz így 71-75 cm értékű. 170
