Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS

nevezett hosszegység. Ez a »királyi öl«-nek Vio része és 29,79 cm hosszúságú volt." Az állítás forrását azonban nem közli, így ez adatot önmagában sem fogadhatjuk el. Aztán: a „királyi mértékben" megállapított táblázatában az általa királyinak nevezett lábról azt írja, hogy az l

ls lépés, a magyarnak nevezett lábról pedig azt, hogy 1

ls lépés nagy - ellentétben az előbb idézett Nádasdy-féle '/e lépéses adattal, amelyet pedig ő is ismert. Végezetül: a táblázatban szerepelteti a királyi araszt is 1/13v

2 öl, illetve I/6V3 lépés nagyságban, 22,34 cm értékkel. Forrást azonban ez esetben sem közöl, állításait tehát nem fogadhatjuk el. S megjegyzem, hogy Velcsovné azonos tévedése is onnan ered, hogy Bendefy fenti tévedéseit kritika nélkül átvette.

146 Mi hát a helyzet? Bendefy a királyi araszt, a sokat, főleg Werbőczivel kapcsolatban idézgetett ölet és a mensura-kifekezést tévesen lábnak, pontosabban királyi lábnak értelmezte a királyi arasz helyett. Az általa magyarnak nevezett láb pedig a valóságban a királyi láb, az l

/io öl. Az általa királyi arasznak nevezett, 13

1

/3 nagyságúnak ítélt mérték pedig a valóságban nem létezik. Bendefynék metrikus adatai természetesen ma már meghaladottak, mert számításai a Hármaskönyvön alapulnak. A királyi lábnak a többi királyi mértékegységhez való viszonyát és metrikus nagyságát az említett adatok alapján a következők szerint sorolhatjuk fel. I láb = 16 ujj = 12 hüvelyk = 4 tenyér = 1

3

/s arasz = V2 rőf = l

/3 lépés = X

U kettőslépés = Vi 0 öl = 0,3126 m = 31 26 cm. Ez a metrikus nagyság pedig — elenyésző (0,5 mm), inkább a számításon alapuló eltéréssel - megfelel Inama-Sterneggnek a VIII-X. századi Karoling királyi rúd metrikus adata alapján számított, előbb említett királyi láb nagyságának, és hasonló kis eltéréssel azonos a szintén említett, és szintén Karoling-forrásból származó XVI. századi osztrák, illetve bécsi láb (31,6 cm), végül a későbbi rajnai, porosz, svájci és északi lábak nagyságával.

147 A hangsúly természetesen a Karoling-adaton van, mert a magyar királyi mértékrendszer forrása felé mutat (bővebben ld. 2.21). 325.2 A helyi lábak közül kettőt ismertethetünk. A selmeci láb létezéséről a Miksa-féle 1573. évi bányarendtartásból van tudomásunk. Nagyságát viszont a selmeci ölnek későbbi adatai alapján ismerhetjük meg. Az ott közöltek (ld. 3.29.7) alapján számított viszonyszámait és háromféle metrikus adatát tájékoztatásul közlöm. 1 selmeci láb = 12 selmeci hüvelyk = 1

h selmeci rőf = 1

J6 selmeci vagy bánya öl = = 33,58 vagy 33,62 vagy 33,68 vagy 33,69 cm, valószínűleg 33,68 cm a helyes adat. Bendefy a pozsonyi mérték tárgyalásánál említi a pozsonyi lábat, illetve etalont, amelyik 35,9 cm nagyságú lenne.

148 Ez viszont rendkívüli nagyság, a külföldi lábak közül csak a velencei közelítené.

149 A tenyérnél sorolt (ld. 3.34) aggályaimat még növeli egyrészt az, hogy Bendefy közlése nem egyértelmű, másrészt az, hogy a pozsonyi öl ismertetésénél a pozsonyi láb nagyságát viszont átlagosan 31,68 cm-ben adja meg.

150 Ez a nagyság pedig, lényegtelen eltéréssel, pontosan a bécsi láb nagysága (ld. előbb). S tudjuk azt, hogy a XVIII. században — a Bendefy-féh adatok valószínű idejében — a bécsi és a pozsonyi hosszmérték azonos volt.

151 így az utóbbi nagyság a valószínűbb, de a XVIII. századra érvényesen! Lehetséges, azonban hogy korszakunkban is létezett pozsonyi láb, ezért említem meg a fentieket.