Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS

A magyar név történeti-etimológiai szótárunk szerint a középfelnémet, illetve bajor=osztrák ballá, ball=árucsomag szó átvétele bál alakban, ennek latinosításán keresztül lett bála. A hazai latin szótáraink közül csak Bartalnál szerepel bal,bala alakban,göngyöleg, csomag stb. jelentéssel. Nem érdektelen, hogy Páriz-Pápai magyar részében a bál latinul sagma, németül Bündel. Okleveleinkben is a német alak, esetleges latinosítással szerepel, gyakorta a ligatúra vulgo szavaként. Először I. Lajosnak Újfalura vonatkozó 1344. oklevelében: „de singulisl[i]gatura tele ... Bal vocatis."

5 4 önmagában Brassó 1503. évi huszadjegyzékében,

ss Bodó Mihály 1510. évi végrendeletében: „vnum Bal panni."

56 Latinosítva, mint „ballá" 1494-ben szerepel,

57 német szövegben pedig „ball" alakban, pl. Sopron város 1490. év harmincadlajstromában.

58 Magyarul először Kapuvár 1584. évi urbáriumának vámtarifájában olvasható: „Mynden Bál poztutul 25 penzth."

59 A bála nagysága, vagyis az anyag hosszúsága a textília fajtájától függött, a véghez hasonlóan. Pl. a brassói 1503. évi huszadjegyzék tanúsága szerint 1 bála „Trichtisch" 22 vég volt, 1 bála „Langweder" 26 vég.

60 Az 1542. évi huszadjegyzékben 1 bála „Langnorberger" 28 vég, 1 bála „Braszler" 25 vég, 1 bála „Igler"20 vég.

61 Az 1577. évi debreceni aritmetika szerint 1 bál = 40 vég.

62 A bála hossza tehát a textilfajtától függően 20—50 vég, általában 20—28 vég között változott, így a vég átlagos hosszúságával (21,0 m, ld. 3.30) számolva kb. 420-1050, illetve 420-590 m lehetett. A bála egyúttal a nagybani eladás mértéke is volt, épp úgy, mint a vég. A város, árumegállítójoga következtében az idegen kereskedőt arra is kötelezhette, hogy áruját bálaszám adja el. Mint pl. Besztercebánya 1584. évi statútuma.

63 3.23 A görög mértékrendszerből ez az egység hiányzik, a rómainak azonban szintén a második tagja, pollex, később uncia néven, és 2,46 cm-nek felel meg.

64 A középkori Európa népeinél 2,3-2,9 cm-es nagyságban általánosan használt mérték.

65 Puechler 1563-ban uncia, zol, daumbreit nevekkel említi, nagyságát lábban (Werkschuh) adva meg,

66 ami az általa közölt lábnagyság szerint 2,47 cm-nek felel meg, vagyis a római mérték nagyságának. A 0,1 mm különbség csak számításból adódik, mert mindkettő 1 ^3 ujj, illetve a római pollex is 1

ji2 láb.

67 Az osztrák rendszernek ez az első tagja, ott is V12 láb. Metrikus nagyságát az 1552. és 1597. évi tárgyi emlékekről ismerjük 2,63, illetve 2,68 cm nagyságban, és az előbbi adat a Mária Terézia-féle normálmértéknek,

68 és egyúttal az 1871. évi metrikus rendszerre való áttérésnek is a nagysága.

69 Hazai latin szótáraink pollex néven ismerik, Mártonnál azonban még digitus is. Okleveleinkben önmagában nem is fordul elő nagy gyakorisággal. Inkább a tenyér kiegészítéseként mint együttes mérték — hüvelykestenyér — szerepel, ezért ott tárgyaVELYK