Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
A Tripartitum 1517. évi bécsi kiadásának tükörmagassága 223 mm, az arasz 190 mm. 44 Az 1561. évi bécsi kiadás tükörmagassága 232 mm, az arasz 187 mm. 45 Az 1565. évi debreceni magyar kiadás tükörmagassága 225 mm, az arasz — szó szerinti fordítással mértéknek nevezve - 180 mm. 4 6 Ezen előzmények után Heltai 1571-ben a kolozsvári magyar kiadás számára kisebb formátumot választott: a tükörmagasság 157 mm, az arasz pedig 94 mm. Vagyis a fele nagyság, és Heltai ennek megfelelően fordította Werbőczi szövegét: e mértéknek nem tizenhatszorosa, hanem ,,harmintzketteoie teszen" egy királyi ölet. 47 Viszont az 1572. évi szintén kis alakú latin kiadásban, ahol a tükörmagasság 163 mm, az arasz vonala pedig 93 mm, meghagyta az eredeti szöveget, s abban bizony „sedecies" szerepi. 48 Aki ezt használta rosszul járt, felényi lett neki a királyi öl. Hasonlóan kis formátumú az 1762. évi kolozsvári latin kiadás, tükörmagassága 140 mm, az arasz vonala már csak 60 mm, de javították a szöveget is: a mérték „48 ties " ad egy ölet. 49 És ugyancsak kis formátumban adta ki a Hármaskönyvet — latinul és magyarul — 1894-ben Csiky Kálmán. De kisebbítette is a mérték-vonalat: 95,5 mm, javította a szöveget is, 32-szeresre, és megjegyzi: „Az eredeti kiadásban közölt mérték . . . könyvünk lapkeretébe nem lett volna beilleszthető, én itt annak felét. . . veszem. Erre való tekintettel az eredeti szövegnek azon szavát is: sedecies, meg kellett változtatnom bis et tricies-re." 5 0 E témarész lezárásául megemlítem még, hogy Perger János az 1830. évi magyarázatos Werbőczi-kiadásban, Kovachichra hivatkozva már utalt arra, hogy ez a mérték nemcsak Werbőczinél, hanem már az 1486. évi törvény kiadásában is szerepel. Oldalt nyomtatott vonallal közli mindkét mértéket és megjegyzi: „az ottan [Mátyás törvényében] lerajzolt mértéknek nagysága ilyen forma [2. szám alatt], mely a Werbőczy által előadottnál [1. szám alatt]sokkal nagyobb, következésképpen úgy vélem, hogy a Werbőczy mértékének hibásnak kell lenni." 51 Az általa közölt Werbőczi-féle mérték 181, a Mátyás-féle pedig 234 mm. A különbség tényleg jelentős. Ma már azonban felesleges Perger adatait vizsgálni, hibaforrásait kutatni, arra sincs szükség, hogy az általa közölt Mátyás-féle arasz segítségével megkíséreljük az említett törvénykiadások csonkított mértékeit rekonstruálni, mert pontosan ismerjük a királyi arasz tényleges nagyságát a királyi öl-etalon (ld. 3.29.31) alapján. E témakörre ld. még a 2.42 fejezetrészben mondottakat is. Végezetül megemlítem: Bendefy foglalkozik a pozsonyi arasz nagyságával is. 5 2 A mértékrendszereknél (ld. 2.24.3) és a tenyérnél (ld. 3.34) indokolt kétségeim miatt csupán közlöm, hogy szerinte e mérték 26,6 cm-nek felelt volna meg. 3.22 BÁLA , Összekötött vagy összegöngyölt árucsomag mértékegysége volt. Az előbbi vonatkozásban főleg a papírnál alkalmazták, de ott darabmérték, 5 3 ezért ezzel most nem foglalkozom. A textíliánál viszont lényegében hosszmérték, mert a végen (ld. 3.36) keresztül a rőfnek (ld. 3.30) a többszöröse, így tárgyalnom kell. 69
