Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

2. MÉRTÉKEK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY

A fenti mérési mód mellett gyakorta előfordul az, hogy a területnek csak egyik kiterjedését mérték meg, kivételesen a hosszúságot,

76 általában azonban a szélességet. Ez az ún.,e korszakban Európa-szerte dívó szélességmérés.'

n Kialakulásának oka a szántónak említett — de a teleknél is gyakori — hosszúkás téglalap alakja, ennek hosszúságát a szántási gyakorlat, illetve a helyi földrajzi, települési adottságok ugyanis általában megszabták; ennek következményeként a párhuzamosan fekvő parcellák hosszúsága egyforma volt. Nem kell ezt mérni, a szélesség mellett esetleg az irányt vagy a végpontokat kell itt csupán még megadni. — Hogy a módszert nálunk mikor kezdték alkalmazni, nem tudjuk pontosan megállapítani, de a XIII. században már bizonyosan. Első adatunk Dénes nádor Kajárra vonatkozó 1239. évi oklevelében található: csak a szántó szélességét közlik kötél/öl mértékkel.

78 Hasonlóan csak a szélességet közli a Vasvári káptalan Selpre vonatkozó 1275. évi oklevele.

79 Bald szepesi comesnek 1295. évi oklevele a telek nagyságát rúdban adott szélességgel határozta meg.

80 A Győri káptalan 1311. évi oklevele a hold szélességét szabta meg ölben,

81 hasonlóan adja a szántó szélességét a Tihanyi káptalan 1319. évi oklevele.

82 A Szepesi káptalanCrigre vonatkozó oklevele a telek szélességét adja rúdban.

83 A Pozsonyi káptalan Körtvélyesre vonatkozó 1325. évi oklevele a föld szélességét királyi ölben adja, de már a hosszúságra is közöl adatot: az irányt (per longitudinem protenditur ... versus terram Ablench).

84 A Szepesi káptalan LQmnitzra vonatkozó 1326. évi oklevele ismét csak a szántó szélességét határozta meg, mégpedig helyi holddal.

85 A Vasvári káptalan Bánkfalvára vonatkozó 1328. évi oklevele ugyancsak a föld szélességét határozta meg: ölben, a hosszúságára csak végpontokat közöl (longitudine verő a fluuio Repcze incipiens versus Versvelgy currens).

86 A Pozsonyi káptalan 1348. évi oklevelében ez olvasható: „decem jugera terrarum in una latitudine de terra, quae est inter terram Bsran et Chate."

8 7 A föld szélességének konkrét (holdban való) meghatározása melletta hosszúságot csak az egyik végponttal közli a Vasvári káptalan Kápolnafelédre vonatkozó 1353. évi oklevele.

88 Enyedre vonatkozó 1377. évi oklevelében hasonlóan, de a hosszúságra már két végpontot ad.

89 Egyházasbástára vonatkozó 1379. évi oklevele a teleknek szélességét ölben határozza meg, hosszát azonban a többi telekhez méri (longitudine vero vsque longitudinem aliarum sessiorum).

90 A szántónak csak a szélességét határozza meg, de barázdában (ld. 4.21) Bálint körösi comes 1408. évi oklevele.

91 A Budai káptalan Bessenyőre vonatkozó 1410. évi oklevele a telek szélességét ölben meghatározván, hosszát szintén a többi telek hosszához méri.

92 ölben adva a szántó szélességét, hosszát nem említi a Veszprémi káptalan Telekire vonatkozó 1429. évi oklevele.

93 A Kapornaki konvent Kisegerszegre vonatkozó 1429. évi oklevele 2 és 10 hold szántó hosszúságát csak fekvésileg határozza meg, szélességükről pedig ezt írta: „in una latitudine."

94 Ismét a két végpont közlésével adja a szántó hosszúságát, szélességének holdban való meghatározásával a Vasvári káptalan Molnárira vonatkozó 1518. évi oklevele.

95 E források szerint tehát a szélességet mindig konkrétan megmérték, a hosszúságot vagy nem is említik, vagy csak általánosan tájékoztató, ám a helyet ismerők számára a konkrét hosszúságot megszabó adatot közöltek, de ennek távolságát nem mérték.