Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS

kiteijedési méretekkel etalonszerűen megszabott (7X7 bányöl) nagyságú bányakötél (2 ár). Ennek kétszerese, illetve a bányaöl négyszerese a bányatelek (4 ár). Ismét két telek alakítja a következő egységet: Grubenmass, magyar neve nem volt (8 ár). Az alapegység — a kötél — hatszorosa, illetve a telek háromszorosa alakítja a negyedik, s nálunk általában a legnagyobb egységet: Fundgruben, magyar neve nincs (12 ár). Hogy a viszonylag kis terület a művelési mód következménye, talán megjegyezni is felesleges. Német nyelvterületen a XVI. században jelenik meg a szőlőnek bormértékből alakult földmérték-rendszere. Mint azt a már korábban (ld. 2.23.4) közölt összeállításból láthatjuk, kétféle. Alkalmazási helyeiről kőszegi, illetve sárvári rendszernek nevezhetjük, így e szempontból helyi rendszer is. A kőszeginek alapegysége az icce (36 m

2

), annak tízszerese a veder (365 m

2

). A sárvárinak alapegysége a pint (feltehetően 74 m

2

), s ennek feltehetően nyolcszorosa a nagyobb egység, a veder (kb. 540 m

2

). A kettő közötti nagyságkülönbség az alkalmazott bormérték változó nagysága, illetve az egységek közötti viszonyszám különbségéből adódik. A mértékegységek alakulásának a módja teszi sajátossá a belső teleknél és a szőlőnél alkalmazott felezőmódszerű földmérték-rendszert. Táblázatosan korábban közöltem (ld. 2.23.4). Ennél az alapegység, az eddigiektől eltérően nem a legkisebb mérték, hanem a legnagyobb. E módszer tehát nem szoroz, hanem oszt. Alapegység tehát az egész telek (35—290 ár), illetve az egész szőlő (129—575 ár). A következő egység ennek a fele: média (belső teleknél 18—145 ár, szőlőnél 65—278 ár). Harmadik egység ennek a fele, vagyis az egésznek a negyede: fertály (belső teleknél 9—73 ár, szőlőnél 32—144 ár). Negyedik egység ennek a fele, vagyis az egésznek a nyolcada: oktál (belső teleknél 4—36 ár, szőlőnél 16—72 ár). S feltehetően ide sorol mint a rendszer ötödik tagja az előzőnek a fele, az egésznek a tizenhatoda: cira (belső teleknél 2-18 ár, szőlőnél 8—36 ár). Megjegyzendő, hogy e sajátos mértékek mellett az egyes vidékeken dívott a többi mérték, illetve rendszer is. A földmértékekre vonatkozó egyéb megállapításaimat részletesen a 2. (Mértékek, mérés, mérésügy) fejezetben tárgyaltam.