Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS

4.7 ÖSSZEFOGLALÁS 4.71 Általában. A 2. (Mértékek, mérés, mérésügy) fejezetben mondottakra utalva, itt csupán az előzőkben tárgyalt földmértékekről és területnagyság-jelölési módokról elmondottakat foglalom össze. Ellentétben azonban a hosszmértékekkel, itt az összefüggéseket egységesen már nem lehet, illetve erőszakolt lenne megállapítani, mert a földmértékeknél csak bizonyos esetekben beszélhetünk alapmértékekről és az összefüggésekről. Itt is vannak mértékrendszerek - tárgyalom is ezeket —, de mások, másként jelentkeznek, mint a hosszmértékeknél. Ezenkívül többféle típusuk keletkezett, meg kell vizsgálnunk ezt a témát is. S rögvest elöljáróban szükséges néhány szó a földmértékeink eredetéről. Az ismétlések elkerülése érdekében csak a magyar eredetűeket említem (bővebben ld. 2.21.1). ősi, honfoglalás előtt keletkezett mértéknek ítélhető az ekealja (melynek nagysága a királyi ekealjában élt tovább), a kaszaalja és a kapaalja. Bár a germánoknál is dívott a földközösség osztásmódjából, a sorsolásból származó mérték, mégis, magyar, honfoglalás előtt keletkezett a fűkötél = nyíl mérték. S úgy lehet a szekér is. A művelési ág azonossága alakíthatott egymástól függetlenül azonos mértéket, a párhuzamos fejlődés közismert. Magyar eredetűnek tűnik, de már a honfoglalás utáni időkben keletkezőén a falka, dűlő/ödölő, vitorna. Az itt és a helyieknél (ahol a nyelvterületi /holvár, német/ sajátosságokat is tárgyalom) nem említett mértékek Európából származtak. A 33 féle mérték közül hatnak a metrikus nagyságát még a tájékozódás igényeit kielégítően sem ismerjük. Ezek: falka, öl, rúd és az önállóan nem tárgyalt: flanga, statera, zaklepi. A többire van adatunk, a tájékozódás igényétől kezdve a pontosságig váltakozóan. Az áttekintésnél azonban e bizonytalanságtól el kell tekintenünk. Az ár nagyságrendjébe tartoznak a következők: 0,2—1,7 ár: likó — 0,4: icce — 0,7: pint — 1,8: udilnica — 2: bányakötél — 2—18: cira a belső teleknél — 3—5: veder — 4: bányatelek — 4—36: oktál — 8—9: kapaalja — 8—36: cira szőlőnél — 9—11: horvát barázda — 9—73: fertály a belső teleknél — 16-36: mérő — 16—72: oktál a szőlőnél — 18—145: média a belső teleknél — 21—58: köböl — 25: szekér — 25—47: napszám — 28: szokásos hold — 28—84: magyar barázda - 29—48: helyi kaszaalja — 32-144: fertály a szőlőnél - 35-290: belső telek - 37-84: kötél - 38: hold általában 48—98: meti — 65—288: média a szőlőnél — 73: helyi hold átlaga és a dűlő/ödölő — 84 ár: a királyi hold, a királyi kaszaalja és esetleg a vitorna. A hektár nagyságrendjébe sorolnak — szintén kerekített értékekkel — a következők: 2-72: külső telek - 20-30: nyíl - 34: szokásos ekealja - 46: ekealja általában - 53: helyi ekealja — 73: vereten — 127 hektár: királyi ekealja. A mezőny tehát jelentősen