Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS

A kormány az ekének az az alkatrésze — egy lap amelyik a feltört földet — a barázdát — átfordítja, ismert a barázdafordító neve is. A kerülőekénél ez a lap rögzített - megkerüli a föld végét, úgy fordul vissza, ott kezd új barázdát —, a váltóekénél viszont állítható — ugyanazon a barázdán jöhet vissza az eke. 949 Balassa az ekének e részét kormány néven legkorábbról 1604-ből ismeri. 9 50 A történeti-etimológiai szótár is, de e jelentését csak 1792-ből adja, viszont mint hajókormányt elsőnek személynév­ként (kormanos) 1322-ből, mint eszköznevet (kormán) 1405-ből közli. Ez utóbbi a schlágli adata szerint a plustra latin kifejezés megfelelője. E szó viszont latin szótáraink közül csak Bartalnál szerepel amplustrum = royder, Ruder, kormány jelentéssel, de éppen a schlágli alapján. Bartal tehát feltételezte, hogy ez esetben a hajó evezőkormányáról van szó. A plustra szó a latin szótárakban nem található. Plustrum viszont igen, de csak Du Cange-nál és henger, borona jelentéssel. A borona viszont a hazai latin szótáraink szerint latinul occa, sarculum. Nem valószínű tehát a schlágli plustra = borona jelentése. De kérdés marad: a hajó evezőkormányát vagy az eke kormányát jelenti-e, vagyis melyiknek az első magyar nyelvű előfordulása? Ez az idézett XVI. századi kormányföld kifejezés ugyanis arra utal, hogy az ekealkatrész ezen magyar neve (kormány) ez időre már annyira szokásos volt, hogy további jelentése is kialakult. De mi lehet ez? Csak az eke kormányának funkciójával, működésével lehet vonatkozásban. így vagy barázdát vagy ekefordulót jelentene, tehát a kormányföld vagy barázda (ekenyom) föld, vagy ekeforduló-föld, vagyis dűlő/ödölő lenne. Viszont ugyané forrásban a barázda (ld. 4.21) más vonatkozásban, valamint a dűlőföld (ld. 4.23) többször is szerepel mint név és meghatározás. Továbbá: a kor­mányföld megjelölés közvetlenül a dűlőföld meghatározások előtt van. Ezeknél viszont körülírással vagy „mongyák" hozzátétellel magyaráz. Aztán: a dűlőföldek, érthetően, szomszéd nélküliek, illetve egyiknél van az egyik oldalon. A kormányföldnél viszont — láttuk — a jobb és a bal szomszédot megnevezi. A kormányföldnek tehát dűlő/ödölő jelentése nem lehet. A barázdaföld pedig e vonatkozásban mint területnagyság megje­lölés nem indokolt. Viszont esetleg okozhatta ezt a speciális megnevezést az eketípus. Ezt a szántó­földet nem az e korban szokásos kerülő ekével, hanem az ekkor megjelenő, új típusú váltóekével 951 szánthatták, s az állítható kormányról nevezték el e szántót kormány­földnek. Lehet, de egyáltalán nem bizonyos. Ez a kormányföld viszont területnagyság meghatározó, ások 1,2 stb. hold föld, illetve a kevés egy föld, dűlőföld között, s az is megállapítható, a dűlőnél (ld. 4.23) részletezett számítások szerint, hogy kb. egy hold nagyságú lehetett. De hogy valójában mi is volt ez a kormányföld, be kéli vallanom, nem tudom megállapítani, így mértéknek nem vehetem. 4.64 RÉT Lényegében gazdasági üzemág mint széna, tehát takarmány termőterület, így üzem­egység is, illetve munkahely. Területnagyságának meghatározására többféle földmér­téket alkalmaztak (ld. itt később). Előfordult azonban, hogy az oklevélben csak

Next

/
Thumbnails
Contents