Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
A Zágrábi káptalan Waranyra vonatkozó 1390. évi oklevele azt írja: a terület „quatuordecim metas seu duo wereten". 92 2 Vagyis 14 meta = 2 vereten, így 1 vereten = 7 meta. De mi ez? A meta jelentése okleveleinkben határ. Ilyen földmértékről azonban nincs tudomásunk. Vhjinacnál sem fordul elő, így horvát mérték sem. Esetleg gondolhatnánk arra, hogy a meta dűlő értelmű, viszont a vereten is az. Vagy pedig a meti, illetve a horvát met szó latinosított formája lenne? Nem valószínű, már csak azért sem, mert a vereten a XV. században együtt szerepel a metivel - először 1435-ben 92 3 — és nem találunk semmi utalást ilyen kapcsolatra. Azt viszont tudjuk, hogy a vereten nagyobb földmérték-egység a metinél. Első adatunk erre Zágráb megyének Mlakára vonatkozó — a metinél már idézett (ld. 4.36) — 1445. évi okleveléből való: 12 esetben metiben adja meg a szántók nagyságát, majd egy esetben így: „quindecim maiores dimensiones wlgo wreten in se continentem". 924 Ugyanazt mondja a megyének 1455. évi, és 1486. évi 92S oklevele is. Nyilván e nagyságrend következménye az, hogy a XVI. században — a telekföld-aprózódás országos jelensége idején - már szinte csak kivételesen fordul elő, ez időben meti a mérték. összefoglalva a következőket állapíthatjuk meg. A vereten ősi horvát, dalmát eredetű földmérték, nálunk horvát nyelvterületen, majd kizárólag Zágráb megye területén dívott. A tárgyalt horvát földmértékek (likó, udilnica, meti, ld. 4.33, 4.36, 4.47) közül a legnagyobb. Konkrét nagyságára nincs adatunk. Vlajinac — forrás nélkül — azt állítja, hogy ha a szerb mutut kb. 840 m 2 , akkor 1 vereten kb. 5680 m 2 [az arány 6,75], továbbá: kb. 1 holdnyi földterület, hasonló mérték, mint a hold és a napszám. 926 Ennek viszont ellentmondanak a tények, legfőképpen az, hogy a vereten nagyobb egység a metinél, márpedig láttuk (ld. 4.36), ennek területe a holdnagyság, így a helyi hold átlaggal 73 ár nagyságú. Viszont ha a meti-udulnica (40), illetve a meti—likó (27) viszonyaira (ld. 4.33, 4.36, 4.44) gondolunk, valószínűnek kell tartanunk, hogy a vereten legalább tízszerese a metinek, ez pedig metrikusan már a hektár nagyságrendje. így a helyi holdak (ld. 4.27.4) átlagával 1 vereten nagysága 7,3 hektár lenne. Természetesen ez csak általános tájékozódás, mert a viszonyt nem ismerjük, nem tudjuk, milyen számrendszert alkalmaztak. Sajnos, a hazai dűlő/ödölő adatai (ld. 4.23) sem segítenek a problémánál, hisz ez amennyiben területnagyságot jelölt, az holdnyi volt. Ha viszont arra gondolunk, hogy a vereten a XII. század egyedüli horvát mértéke, s a XVI. századra kikopik a használatból, még az ekealjával (ld. 4.24) való hasonlat is eszünkbe juthatna, az pedig már legalább 100 hold, ami a helyi holdak átlagával már 73,2 hektár. Megismétlem, mindez csak tájékoztató találgatás, a vereten konkrét nagyságára adatom nincs. • 4.50 VITORNA A szó általános jelentését szükséges előbb tisztáznunk, mielőtt sajátos jelentésével és mivoltával foglalkoznánk, Nagy szótáraink azonban cserbenhagynak, nem szerepel bennük, ezek szerint ez se magyar, se latin, se német, se szláv szó. Az oklevélszótárban
