Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
quinque brachya regalis mensurae mensurassent". 852 A telek tehát 35 X 42 királyi öl - oldalviszony 1 :1,2 — így 109,4 X 131,3 m = 143,6 ár nagy. A Somogyi konvent Kass stb.-re vonatkozó 1424. évi oklevelében ez áll: „pro quaübet mansiones unum juger térre in latitudine et longitudine regalis mensure iniquendo." 85 3 A belső telek tehát 1 királyi hold, így 84,4 ár nagy. Ha tényleg a királyi hold kiterjedésének (alakjának) megfelelő volt, akkor 12 X 72 királyi öl oldalviszony 1:6 —, így 37,5 X 225,0 m a telek, de ezt a viszonyt (alakot) fenntartással fogadom. Bálint fia Jánosnak a szepesi Sebedienre vonatkozó 1424. évi oklevele szerint: „de uno integro laneo, continens in se septuaginta duo quartalia térre arabilis". 8 5 4 A telek tehát 72 fertály (ld. 4.26), következőleg 18 egész-szántó (ld. 4.43). Metrikusan nem ismerjük. A nagyságrend és a szántó kifejezés arra utal, hogy külső telekről van szó. A munkahely nagyságát közli a Pozsonyi káptalan Szentgyörgyre vonatkozó 1424. évi oklevele: „ad quelibet sessionalem jobbagionalem singula octo jugera terrarum arabilium usualia spectancia haberentur". 8 5 5 Az 1 telekhez tartozó szántó tehát 8 szokásos hold, így 195,9 ár. A Somogyi konvent Felkérre vonatkozó 1425. évi oklevelében ez olvasható: „unam sessionem ... regali mensura mensurando quatuordecim mensuras seu amplexus regales in latitudine in se continentes". 8 5 6 A belső telek szélessége tehát 14 királyi öl, így 43,7 m. Zágráb megye Goriczára vonatkozó 1427. évi oklevelében található: „unam sessionem duas tantummodo dimensiones wlgariter mety dictas". 857 A belső telek tehát 2 meti nagyságú, így feltehetően kb. 2 holdnyi (ld. 4.36). A Szepesi káptalan Csépánfalvára vonatkozó 1429. évi oklevelében olvasható: „cum terrarum arabilum . .. tres Hub et nouem virgas in se continentibus". 8 5 8 A rúdnál mondottak értelmében (ld. 4.42) feltehetjük, hogy az adat a szélességre vonatkozik, 1 belső telek tehát 3 rúd (ld. 3.31), így kb. 30 m széles lenne, de emlékeznünk kell arra, hogy 1295-ben 12 rúd volt a szélessége. Maróti László macsói bánnak a pozsegai Welikára vonatkozó 1443. évi oklevelében ez található: „tres fumes jobbagionales ... singulis fumis duas cordas terrarum arabilium prout in dicti nostro oppido [Welika] mensurari sólet ... dedimus." 8 59 A kötélnél mondottak (ld. 4.32) értelmében az adat a szélességre vonatkozhat, így 1 telek 2 kötél széles, kb. 60-80 m közötti. Zágráb város földkönyve 1443. évi bejegyzése szerint: „fundus vacuus unius quarte curie . . . viginti duo brachia ferre in longitudine in se habentem, in latitudine vero ad modum et quantitatem predicti prioris fundi ... se extendentem". 860 Ritka eset: a telek szélessége a köztudott, a másikhoz hasonló, de városi telekről, méghozzá l J4 telekről van szó, hossza 22 zágrábi rőf, metrikus nagyságát nem ismerjük (ld. 3.30.3). Ugyanaz év másik bejegyzése szerint egy másik */4 telek 31 zágrábi rőf hosszú, szélessége itt is adott. 861 1444. évi bejegyzés szerint: „fundus . . . unam octavam curie in se habentem in longitudine decem et septem brachia ferrea, in latitudine vero octo brachia ferrea ad mensuram se extendentem". 862 Az 1 ls városi telek tehát 8 X 17 zágrábi rőf, az oldalviszony 1 : 2,1.
