Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
az 810,0 1 lenne mint kilenced, a termése egy szőlőnek tehát 7290 1 bor. Ennek alapján 1 szőlő nagysága 29 160 m 2 , vagyis 291,6 ár lenne. A XV. században folytatódik a korábbi szőlőmeghatározás gyakorlata, de 1427-ben feltűnik a felezőrendszer újabb tagja: az oktál (ld. 4.40) mint a szőlőnél is alkalmazott földmérték, 1452-ben pedig a napszám (ld. 4.37). S hogy a darabszám-meghatározás ez időben is szokásos, még jelentős nagyságrendben is, bizonyítja pl. a Fehérvári káptalannak a zalai Nagypécelre vonatkozó 1431. évi oklevele: t.k. „ducentas et quadraginta quatuor" szőlő birtokába iktatnak. 7 34 E század közepéről ismét alkalmas adatunk van egy szőlő nagyságának meghatározására, ugyanis a Leleszi konventnek a zempléni Sztára stb. divíziójára vonatkozó 1454. évi oklevelében pontos mérés alapján meghatározták: „quandam vineam, cuius longitudo facérét undecim cordas ac triginta octo et mediam ulnas, latitudo vero in superiore parte ipsius facérét tres cordas minus duodecim et média ulnis, latitudo vero ipsius in média parte facérét tres cordas integras, inferiori autem pars ipsius vinee in latitudine facérét duas cordas et duodecim ulnas, et unaquique corda semper facérét quadraginta sex ulnas". 7 35 Tehát 46 öles mérőkötelet használtak. A szőlő hossza 11 kötél + 38 1 /2 öl, így 544'/2 öl. A szélességét, mivel a szőlő szabálytalan alakú volt, három helyen is megmérték. Fent 3 kötél - 12^2 öl, így 125 l h öl, középen kereken 3 kötél, vagyis 138 öl, alul pedig 2 kötél + 12 öl, így 104 öl. Az átlagos szélesség tehát 122 3 /4 öl. így az oldalviszony 1 : 4,4. Azt már sajnos nem tudjuk, milyen ölről van szó. Az átlagos nagysággal (2,0 m, ld. 3.29) számolva ez az egy szőlő 245,2 X 1089,0m, így 267 241 m 2 , vagyis 2672,4 ár, illetve 26,7 hektár. Nagy terület ez. És nagy területet vesznek figyelembe az estimációk is, 1460-tól 1488-ig, illetve Werbőcziig, a szőlőt úgy becsülik, mint a cserjést, vagyis 1 királyi ekealja nagyságáig 3 girára, ez pedig nagy terület: 126,6 hektár (ld. 4.24). S érdemes megjegyezni az azonosítás indokát: mivelhogy a szőlők, mihelyt azokat nem művelik vagy megmunkálásukat elmulasztják, csakhamar és könnyen cserjés és bokros helyekké változnak át. 736 A XV. század végéről idézzünk ismét két pontos szőlőnagyság-meghatározó adatot. A Budai káptalannak a pesti Szentgyörgy stb. divíziójára vonatkozó 1489. évi oklevele szerint: „unam vineam, quam ad duodecim jugera regalis mensura estimassent . . . in duas rectas divisissent partes". 737 Egy szőlő tehát 12 királyi hold nagyságú, így (á 8442 m 2 , ld. 4.27.3) 101 304 m 2 , vagyis 1013,0 ár, illetve 10,1 hektár. De ezt felezik, az egy szőlőből kettő lett, egyenként 5 hektár. A Leleszi konventnek a zempléni Tolcsvára vonatkozó 1494. évi oklevele szerint egy szőlő: „in longitudine ad centum et sexaginta quatuor, in latitudine vero ad septuaginta duo ulnas regales se extendentem". 7 38 A szőlő tehát 72 X 164 királyi öl (ld. 3.29.3) nagy, így az oldalviszony 1 :2,3. Metrikusan: 225,0 X 512,6 m 2 , így 125 325 m 2 , vagyis 1253,3 ár, illetve 11,5 hektár 1 szőlő nagysága. 1522-ből van az első adatunk újabb és sajátos szőlőföldmértékre: ez a cira (ld. 4.22). A következő évből ismét újabb mérték tűnik fel, de nem tudván magyarul pontosan meghatározni, itt említem meg. Körös megyének Lazynthkagoryzara vonatkozó 1523.
