Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS

4.45 SZÖLÖ A szőlő mint bizonyos területen telepített cserje, művelési ág, gazdasági üzemegység, s részben adóegység is, valamit hasonlít a telekhez mint munkahelyhez (ld. 4.46). A kezdeti időkben darabszám említik az oklevelek (művesével együtt), aztán többféle mértéket alkalmaznak nagyságának meghatározására (ld. később). Ennek ellenére gyakorta még a XVI. században is mérték nélkül, darabszám említik. Megkell tehát vizsgálnunk, földmérték volt-e valamilyen formában. A szőlő e vonatkozásban — tehát mint ültetvény — hazai latin szótárainkban vinea, a vinetum szó szőlőhegy jelentésű. Okleveleinkben vinea. Először I. István 1002 előtti, Kálmán 1109. évi átiratában maradt veszprémvölgyi alapítólevelében található

715 Magyarul először 1075-ben fordul elő, már mint helynév: „uillam, que uocatur sceulleus",

716 bizonyítván a magyar név régiségét, önmagában elsőnek 1193-ban találjuk, határjárásban említve: „inde ad celeu ceg".

717 Német neve Weingarten, 1427-ben már olvasható.

718 Vegyük sorra a problémánkra vonatkozó adatokat. István király említett 1002-es oklevelében, illetve Kálmán 1109. évi átiratában olvasható: „villa Zaarberin cum LIIII

or mansionibus et totidem vineas, ita ut quelibet mansuo annuatim . . . LX cubulones uini debeant amministrare".

719 Vagyis 54 telek és 54 szőlő van, s minden telek évi 60 köböl bort ad. I. András 1055. évi tihanyi alapítólevele viszont így sorol: „Sunt igitur aratra XX cum LX mansionibus, vinitores cum vineis XX".

720 Vagyis 20 szőlőműves, nyilván ugyanannyi szőlővel. I. Géza 1075. évi garamszentbenedeki alapítólevele így részletez: „dedi uillam, que uocatur sceulleus, ubi dedi uinitores et XV uineas... In uillan . . . pagran . . . dedi XV domus seruorum et XVI uines cum siluis, pratis et terram ad sex aratra . . . Ultra danubium dedi XX-ti uineas cum uinitoribus et terram ad XV aratra".

721 A Szőlős nevű települést adja, szőlőművesekkel és 15 szőlővel, Pagranban 15 telket szolgával és 16 szőlőt, erdővel, réttel és 6 ekealja földet, túl a Dunán ad 20 szőlőt szőlőművessel és 15 ekealja földet. II. Béla 1138. évi dömösi adománylevele így sorol: „Cuppan . . . Hy omnes cum térre et silua et vineis dati sunt . . . Kana sunt IIII

or vinee cum IIII

or vinitoribus . . . Euse sunt X vinee et sunt VIIII mansiones . . . Tunguldi sunt XVIIII vinee et sunt vinitores XIIII [nevek] . . . Luba sunt VII vinee cum VII vinitoribus [nevek] ... In Cepel X vinee sunt cum X vinitoribus [nevek] . . . Wodasu et in Pomaz sunt IX vinee cum VI vinitoribus [nevek] ... Cepel sunt C vinee cum XX vinitoribus [nevek]".

722 Tehát szerepel szőlő általában, szőlő darabszám, ugyancsak darabszám megadott szőlőművesekkel — a mennyiség hol egyezik, hol nem —, aztán ugyanúgy, de már nevek közlésével. Hasonlóan sorolja az adatokat Imrének a Joachim-féle veszprémi adományt megerősítő 1199. évi oklevele is.

72 3 A XIII. század elejétől kezdve megváltozik a helyzet: mint a teleknél (ld. 4.46) is, elmarad a művesek adatainak közlése és földmértékkel: holddal (ld. 4.27) meghatá-