Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS

barázda (ld. 421), 1424. fertály (ld. 4.26) és 1435. udünica (ld. 4.47). A fertályhoz azonban megjegyzést kell fűznöm. Bálint fia Jánosnak a szepesi Sebedienra vonatkozó 1424. évi oklevelében olvasható: „de uno integro laneo, continens in se septuaginta duo quartalia térre arabilis".

686 Tehát az egész telek 72 fertály szántó. A fertály viszont mint mérték és egység (ld. 4.26) természetesen feltételezi az egésznek mint egységnek a létezését is, vagyis ezen esetben 18 egész szántóról van szó. Vizsgáljuk meg a problémára vonatkozó további adatainkat. A Vasvári káptalan zalai területre vonatkozó 1429. évi oklevelében ez szerepel: „prata ad septuaginta falcastra sufficientem, et viginti quatuor terrarum arabilum".

687 A rétnél tehát megadták a mértéket — kaszaalja (ld. 4.30) -, a szántónál viszont csak a darabszámot: 24 (hisz ennek mértéke kaszaarja nem lehet). A Somogyi konvent Külsőszakácsira vonatkozó 1451. évi oklevelében ilyen a meghatározás: „nonaginta terrarum suarum arabilium".

688 Vagyis 90 szántó. Ilyen a meghatározás I. Mátyás nógrádi helységekre vonatkozó 1458. évi oklevelében is: „triginta sex terrarum arabilium".

689 Tehát 36 szántó. Szakácsi Veres György 1473. évi végrendeletéből már kapunk útmutatást: „habeo mediam dietam wlgo zantho feld".

690 Csakhogy ebben az esetben, mint a napszámnál tárgyaltam (ld. 4.37), a szántóföldnek itt hold jelentése van. A legnagyobb szántó darabszámmal meghatározott mennyiséget a Fehérvári káptalannak a somogyi Laakra vonatkozó 1499. évi oklevelében találjuk: „certas terras arabiles, prata, silua et loca fenilia fere ad duo milia terrarum arabilium se extendentes".

691 Az egész birtok nagysága tehát 2 ezer szántó, s ez mint kétségtelen területnagyság-meghatározás, már sejteti a valódi jelentést. A Doboka megyei Szék város birtokrész eladására vonatkozó 1516. évi oklevele pedig már meg is mondja: „circa decem jugera seu térre arabilis".

692 S ez a „10 hold, vagyis szántó" meghatározás már egyértelműen kitette az egyenlőségjelet. De még kétségtelenebbül igazolja ezt — a valószínűleg Körös megyében honos — Sombory Benedek 1541, évi végrendelete: „Vnum jugerum wlgo egy zantho fewld".

69 3 Nyilvánvaló, hogy az „1 hold magyarul 1 szántóföld" meghatározás meg is fordítható, vagyis 1 szántó = 1 hold. így adja meg a földek nagyságát Beszterce vár 1559. évi urbáriuma — szláv terminológiával: niva,

694 és így — de magyarul — a zalai Rezi 1560 körüli összeírása,

695 így Eperjes 1586. évi összeírása, de német terminológiával: Ackerland.

696 Tehát a XVI. században is alkalmazzák ezt a darabszámos nagy ságmeghatározást, amikor pedig az addig alkalmazott sokféle földmérték mellé a vetőmagkapacitásból kialakuló újabb mérték (köböl, ld. 4.31) is felsorakozik. Az adatokból tehát azt állapíthatjuk meg, hogy a szántó, kortól és helytől függetlenül, bizonyos esetekben, de ritkábban alkalmazott földmérték, kb. 1 holdnyi földterületet jelölt (még a napszámmal való meghatározás esetében is). És ez természetes, mert a hold a legáltalánosabb és leggyakoribb földmérték, annak a nagysága közismert. Kérdés azonban, milyen holdról van szó. Ezt azonban mindig csak esetenként, a vonatkozó oklevélben található egyéb adatok alapján próbálhatjuk megállapítani. Álta-