Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS

hold = 6V2 rúd, illetve 1 rúd = 0,15, illetve kb. VŐ hold. Ha feltételeznénk, hogy négyzetrúdról van szó, akkor a különböző holdak nagyságával (ld. 4.27) számolva 1 rúd

2 466-1400 m

2 között változna. Ami azt jelentené, hogy az alsó határ esetében a rúd 21, a felsőnél pedig 38 m nagyságú lenne. Valószínűtlen. Hisz még a 21 m is már kötélnagyság, belterületnél még magas érték is (ld. 4.32). A rúd tehát a jelen esetben is a szélességjelölésen keresztül csak földmérték. A belső telekre vonatkozó Kántor Gábor 1599. évi végrendeletének következő tétele: „Kerten beoleol szakazzanak 2 rúd feoldet pap hazának."

675 A rúd kétségtelenül földmérték — ismét Erdély területén vagyunk —, s a nagyságrend alapján szélességet jelöl. Utolsó adatunk a Somlai javak osztásáról szóló, keltezetlen, XVI. századinak ítélt feljegyzéséből származik: „Somlai Jánosnak . . . Íratott osztáskor föld. rwd XI .. . XXXX . . . Íratott hozzaban rwd XXXX melynek az átlaga rwd XV . .. es az érdes keozeott vg mynt eg wytorna parlagh. . . íratott negy koetel es három rwd, az koetelnek myndenyke tezen tyzen hat rwdat". Később már nem rúd, hanem „hold feöld jutott".

67 6 Az adat több szempontból problematikus, de az eredeti forrást nem nézhettem meg. Ugyanis Horváth Tibor jegyezte fel, a közölt jelzettel: (Somlay lvt), csakhogy Somlay levéltár nincs, nem is volt.

677 így csak a fenti kijegyzéssel kell megelégednem. Stílus szerint XVI. századi lehet, s a vitorna (ld. 4.50) említése erdélyi (partiumi) területrészre utal. Azon vidéken viszont a vitornával kapcsolatban a rúd földmértékként a kaszálónál szerepelt. Itt viszont földről, nyilván szántóról van szó. Vizsgáljuk az adatokat. A rúd önmagában kétszer szerepel (11 és 40), aztán a föld „hosszában" 40 rúd, melynek az átlaga 15 rúd. Ebből először is az következik, hogy a szélesség adott. Másodszor az, hogy trapéz alakú lenne a terület. Annak is nagyon furcsa, mert a fentiek szerint szabályos téglalap úgy lenne, ha a hosszoldal 15 rúd. Csakhogy 15 rúd is kevés ahhoz, hogy a trapéz hosszoldalát, vagyis a 40 rudat kiadja. S ha csak 15 rudat számolunk, nem trapézt kapunk, hanem egyenlő szárú háromszöget, amelyiknek a befogója 15 + 15 = 30 rúd, így még 10 rúd hiányzik a 40-hez. Ilyen alak tehát képtelenség. A forrás következő adata: 4 kötél + 3 rúd, de nem tudjuk, hosszában vagy széltében. A nagyságrend miatt az előbbi a valószínűbb. Megtudjuk még azt is, hogy 1 kötél = 16 rúd, így 1 rúd = VIŐ kötél. Mint a kötélnél említettem (ld. 3.24), e viszonyszám alapján ez a rúd — mint hosszmérték — kb. 5 m lehetett. Ha tájékozódásul ezzel számolunk, akkor a 11 rúd az 55 m, a 40 rúd az 200 m, a 4 kötél + 3 rúd = 67 rúd pedig 335 m lenne. Ebből viszont az következne, hogy a meg nem nevezett esetekben is a hosszúság nagyságát közölték rúdban. Az adatkomplexust azonban ellentmondásai, illetve a forrásellenőrzés lehetetlensége miatt az általános megállapításkor nem vehetem figyelembe. összefoglalásul a következőket állapíthatom meg. A rudat mint földmértéket bel- és külterületen alkalmazták, de nem egyformán. A XIII—XIV. századi szepesi adataink szerint a teleknél önmagában úgy, hogy annak szélességét jelölte, mert a hossz köztudott volt. A XVI. századi erdélyi adataink szerint a kaszálónál, mint a vitorna kiegészítése, szintén szélességet jelölt, a hossz adott volt. Más XVI. századi adataink szerint a szántónál, rétnél mint a hold kiegészítését alkalmazták, kétféleképpen.