Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
meg, majd így ír: „Rétek száma . . . három rúd rét. .. harmad fél rúd rét" stb. Később pedig: „Széna füvek ... egy darab kaszáló fű melynek széle 8 rúd . .. kaszáló rét széllye 14 rúd" stb. többször. 671 Vagyis a rétnél Önmagában a rúd szerepel, kiterjedés megnevezése nélkül, a kaszálónál viszont megírta, hogy annak szélességére vonatkozik a rúd. S ha az előbbi felsorolás kiegészítéseként hozzátesszük azt, hogy a vitorna valamelyest hasonló a kaszaaljához (ld. 4.50), mondhatjuk, hogy ezen adatcsoportnál a rúd Erdély (Partium) területén dívó földmértéke a kaszálónak. Éppen ezért esetleg gondolhatnánk arra, hogy a rúd ezen esetben a XVIII. századi pózna, illetve vontató értelmű, 6 7 2 s nem mérték. Viszont az utolsónak idézett adat egyik esetben világosan megmondja, hogy a terület szélességét jelöli, tehát hosszmérték, nem pedig a szénabetakarító-eszközből lett földmérték, mint a pózna, vontató. A rúd tehát ebben az esetben is úgy földmérték, hogy nem lett területmérték (négyszögrúd), hosszmértékként a szélességadattal jelölte e területet. Nagyságát most sem állapíthatjuk meg, mert nem ismerjük a terület hosszúságadatait, melyeket megszabott, közismert voltuk miatt az oklevélben nem jegyeztek fel. — Tájékoztatásul: a rúd mint hosszmérték 1738-ban Torda megyében 3 királyi öl, így 9,378 m nagyságú volt (ld. 3,31). - Kanyarodjunk vissza az időrendhez. Szabó György deák mármarosszigeti jószágaira vonatkozó 1560 körül kelt feljegyzésében olvashatjuk: „terram unam .. . continentem unumjuger et rwd septem ... alia pratum ... continet juger tria et rud quadraginta [kitörölve és helyébe írva] id est quatuor minus rwd 4 ... unam terram ... continentem in se jugera duo [kitörölve, helyébe írva] juger unum et rwd 34". 673 Megjegyzem, hogy a szövegjavítás a területváltozás, illetve a felmérés következménye, következtetési alap nem lehet. Vagyis ez esetben a rúd a holdnál kisebb kiegészítő mértéke a szántónak, rétnek egyaránt. Milyen formában, nem tudjuk. Területmérték-e, vagy hosszmérték mivoltán keresztül szélességet jelöl az ismert hossz mellett? Elgondolkoztató, hogy az 1 hold nagysága 40 rúdon felül van. Mert ez az említett 10 m rúdnagysággal számolva 400 m-nél is több, míg a királyi hold hosszúsága — kerekítve — 225 m (ld. 427.3). Viszont e nagyságrenden belül maradunk, ha rövidebb, így az esetleges 5 m-es rúddal (ld. 3.31) számolunk. A 40 rúd így 200 m lenne, de ez esetben a terület hosszúságát kellene jelölnie. Szélességnek nagyon sok, a hold átlagos szélességének sokszorosa, és ez esetben a terület hosszúsága csak úgy lehetne közismerten adott, ha az a hold hosszúsága. De miért nem jelölték ekkor e területet holdban? Ha viszont hosszúságot jelöl ez a távolság, akkor részint eltér a hold átlagos hosszúságától (rövidebb annál), részint pedig a szélessége csak akkor köztudottan adott, ha az a hold szélessége. Ha viszont négyszögrúdra számoljuk át az adatot, akkor a 10 m-es rúd esetében 1 rúd 2 = 100 m 2 , így 40 rúd = 4000 m 2 , így a királyi vagy helyi hold (ld. 427) esetében még az 50—60 rúd is alkalmas viszonyszám lehetne. Melyik lehetőség a helyes, nem tudom eldönteni. Eperjes város számadáskönyve 1562. évi egyik bejegyzése szerint 23 hold földet úgy osztanak szét, hogy 4 fő kap 5 hold (juger) és még 3 rúd (virga) területet, 1 fő pedig 1 hold és még 1 rúd területet. 674 Vagyis összesen 21 hold és még 13 rúd az osztott rész, ami egyenlő 23 holddal, következőleg a 13 rúd adja a hiányzó 2 holdat. Vagyis: 1
