Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
Németül mint Halbe, a latinhoz hasonlóan mint űrmérték használt, földterületre nagyon ritkán, inkább számmal írva. E kettő együttes előfordulására jó példa Sopron 1573. évi hegyvámlajstroma: „Halben Emer", illetve: JI2 theil Weingarten". 522 Nézzük meg, területjelölésként miként fordul elő. Először a Pozsonyi káptalan Rethere vonatkozó 1322. évi oklevelében szerepel: „vna dimidia vinea", az integra és a quartalia vinea mellett. 5 2 3 Tehát a szőlő egyik nagysága, ennyiben földmérték. A következő adata a Pannonhalmi káptalan Győr megyei vonatkozású 1358. évi oklevelében található: egy hold szántó „in loco Felteluk" fekszik. 524 Tehát már területnév, de utal a korábbi, mindenképp területnagyságot jelző eredetre, egyúttal a telekosztódási folyamatra. A Fehérvári káptalan Szalónak stb. osztására vonatkozó 1458. évi oklevelében a quartale és az octale mellett a „média" a sessio nagyságok egyik, mégpedig a legnagyobb egysége. S ez, mutatván a telekosztódás, illetve devalválódás folyamatát, számukra annyira magától értetődő volt, hogy néha a jelzőt el is hagyják, pl.: „quartales sessiones 11, facientes sessiones 5 et unam quartam". 525 A média itt tehát a belső teleknél a'felezőrendszer (ld. 2.24.4,4.73) legnagyobb egysége, s földmérték. I. Mátyásnak a somogyi Szentbalázsra vonatkozó 1475. évi oklevelében olvashatjuk: „quasdam duas medias vineas". 5 2 6 Két félszőlőt ír, nem pedig egész (integra) vagy egy (una) szőlőt, s ez arra utal, hogy a média ebben az esetben az egység, mégpedig a legnagyobb egység, egyúttal földmérték. Sárvár stb. 1492. évi urbáriumában a telek általában sessio integra, illetve quartale, Semyennél viszont „sessio dimidia" az adóegység, 527 a helységben tehát földmértéknek is tekinthető. A Leleszi konventnek a zempléni Waranóra vonatkozó 1493. évi oklevelében olvasható: „undecim vina média". 528 S ez ismét azt bizonyítja, hogy a média itt is a legnagyobb egysége a szőlőnek, ennyiben földmérték. Kanizsa 1512. évi urbáriumában a sessio quartalis mellett a „sessio meddia" az adóegység. 529 Tehát a belső teleknél a felezőrendszer nagyobb egysége, így földmérték. Alsólindva 1524. évi urbáriumában viszont a belső telek (fundus) integra, média és ritkábban quartalia mint adóegység. 5 30 A felezőrendszerben tehát valójában a középső egysége a teleknek a média, így egyik földmérték-egysége. Világosvár 1525. évi urbáriumában a sessio una mellett „sessio média" az adóegység. 5 31 Az előbbihez hasonló tehát a helyzet, de a média tovább nem osztódott. Sopron város 1573. évi hegy vám-lajstromában a szőlő — Weingarten — nagysága a felezőrendszer szerint megadott „^2 "-tol „ 1 /i6"-ig mint „theil", a számítási egység viszont „viertl" és „Achtl". 532 Ez esetben tehát a számmal jelölt média a legnagyobb egység, így földmérték. Mindezek alapján, a következőket állapíthatjuk meg: A média a felezőrendszerű mértékek (ld. 2.24.4) egyike, a rendszer második tagja. Űrmértékben önálló lett. Földmértékként főleg a Dunántúlon dívott, adóegység is volt. 1322-től a szőlő, 1358-tól a belső telek egysége, önállósul annyiban, hogy esetenként,
