Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS

is): funiculus—jugerum—lyko, ebben a sorrendben. A névsorban a legnagyobb érték a kötélnél 5, a jugerumnál 14*/2, a likónál 8, az összesítésben pedig egyszer 24 kötél 64 hold és 18 likó, másodszor 14^2 kötél 33^2 jugerum és 46^2 likó.

496 A három mérték közötti összefüggést a sorrenden kívül — a kötélnél kisebb a hold, ennél pedig a likó — sajnos nem lehet megállapítani. A summa adatából az következne, hogy 1 kötél nagyobb lenne 33^2 holdnál. Képtelenség. Részletesen ld. a likónál (4.33). Ország Kristóf javainak 1568. évi — a kötélnél mint hosszmértéknél említett (ld. 3.24), illetve az ekealjnál (ld. 4.24) és holdnál (ld. 4.27) már tárgyalt — becsüje a kötél-problémához hasznos adatokat szolgáltat. Kötéllel mérették meg a földeket. Megszabták, hogy 1 kötél 1 királyi hold szélességű legyen. Ezen kötéllel megmérték a terület széltét-hosszát, az oklevélben közölték az eredményt, aztán pedig a kötelek számát esetenként összeszorozták (quorum . .. multiplicata), leírták az eredményt kötélben (facit . .. funes), utána pedig megadták, hogy ezen adatok szerint a terület hány királyi hold (qui ad jugera comutati f[a]c[t] jugera.. .).

497 A mérőkötél hossza tehát 12 királyi öl, így 37,51 m volt. A hosszúság—szélességi kötéladatok szorzata közvetlenül négy szögköt él, közvetve négyszögöl, de ezt átszámították királyi holdra, és így közölték az eredményt (ld. még 2.31). Az oklevélben közölt adatok alapján azt állapíthatjuk meg, hogy ez esetben 1 kötél = */« királyi hold, így 1407 m

2

, vagyis 14 ár nagyságú. Az abaúji Alsóméra 1587. évi összeírásában három mérték vonatkozására kapunk adatokat: „kis ketel foeld ... gabona vagyon benne ket keöböl... egi hold feöld ... nagi ketel feöldnek hiak, negi keöböl megien bele" stb. többször.

498 Vagyis 1 kiskötél — l

h hold = 2 köböl, és 1 nagykötél = 1 hold = 4 köböl. Ha a helyi holdak (ld. 4.27.4) átlagát (7321 m

2

) vesszük segítségül, az adatsort így egészíthetjük ki: a kiskötél = 3661 m

2 = 37 ár, 1 nagykötél = 7321 m

2 = 73 ár. Az adat egyúttal azt is bizonyítja, hogy a kötél ezen a területen ekkor már régen kialakult földmérték, két fajtáját is használták. De éltek emellett az általános holdmértékkel is. A vetőmagszükséglet—földmérték problémával a köbölnél foglalkoztam (ld. 4.31). Kassa város 1590. évi bizonyságlevele szerint „tizenkét kötél zantho földet" mérnek „az Varas kötelével", négy tagban van, egyenként 2—4 kötél között.

499 Nemcsak a nagyságrend alapján, a földek fekvéséből is (utak melett) következtethetünk, hogy a mennyiség a föld szélességét jelölte, hosszúsága adott, illetve ismert volt. Egy 1598. évi canonica visitationban olvashatjuk: „Mind a három nyomásra földe van. Egy nyomásra van heted fél kötél, a másikra három van, a harmadikra hajdan volt százhárom".

500 Utolsó adatunkat a rúdnál mint földmértéknél részletesen tárgyalandó, a Somlai javak osztásáról szóló, XVI. századi feljegyzés alábbi tétele adja: „íratott négy kootel es három rwd, az köetelnek myndeyike tezen tyzen hat rwdat".

5 01 A rúdnál mondandók (ld. 4.42) értelmében ez a távolság kb. 335 m lenne, következőleg a terület hosszát jelölni, mint ezt a rúdban közölt egyik esetnél meg is írták. A forrásellenőrzés lehetőségének hiánya miatt azonban ez adatot az általános megállapításoknál nem vehetjük figyelembe. 14 Bogdán 209