Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS

A Pozsegai káptalan Gywerghfelua, Zerlichre vonatkozó 1367. évi oklevelében olvasható: „fenetum ... funem . .. viginti duas simul cum dimidie, quamlibet funem cum quinquaginta quinque cubitis mensurando in se continens, duas funes silue ... quamlibet funem cum centum triginti duobus cubitis mensurando minus quartali, wlgariter fertal dicto ... decem funes silue ... quamlibet funem modo premisso cum centum triginta duobus cubitis mensurando . .. vineis ... vnam funem ... aletrum dirnidium funem ... quamlibet funem cum sexaginta tribus cubitis mensurando".

481 Vagyis a kaszálónál 55, az erdőnél 131

3 M és a szőlőnél 63 cubitus a kötél hossza. Következőleg a cubitus ez esetben rőföt jelent, mert az öl átlaggal (2 m, ld. 3.29) a legnagyobb kötél kb. 262 m lenne, s ez sok, ilyen hosszú kötéllel nem lehet mérni. így a rőfátlaggal (0,65 m ld. 3.30) számolva — kerekítve — 36—85—41 m lenne a kötél hossza, amelyikből a kaszáló 22*72, az erdő 2 és 10, a szőlő 1 és 72 kötél, így a kaszáló 810, az erdő 170 és 850, a szőlő pedig 41 és 20 m mint az egyik kiterjedés. Melyik? Nehéz dönteni. Az a tény viszont, hogy a kötélhossz művelési ág szerint változik, de azon belül egyforma, utal arra, hogy ez valamilyen egység. Nagyságrend szerint a szélesség lenne — ebből mérnek többet-kevesebbet —,a hossz pedig köztudott. Zsigmond a pozsonyi Wereknyére vonatkozó 1401. évi oklevelében rendeli: két sessiot „cum septem iugeribus térre arabilis, duabus funibus prati" adjanak vissza.

482 Tehát 2 kötél rétről van szó. Ez a távolság pedig szintén a szélességre vall. Az átlagos kötélnagyság (ld. 3.24) 30—40 m volt. így ennyi lehetett esetleg 1 kötél rét szélessége. Hosszúsága nyilván köztudottan adott. A Szepesi káptalan Felkára vonatkozó 1417. évi oklevelében ez áll: „terram ... viginti cordas mensura populorum de villa Bothyz ... continentem".

4 8 3 Tehát 20 kötél föld, botizi mérték szerint. Hogy melyik kiterjedést jelölték, a nagyságrend miatt nem találgathatjuk. A Somogyi konvent Korpad stb. divíziójára vonatkozó 1424. évi oklevele szerint a szántóföldet részben egész holdakban osztották, részben kiegészítve, kötél hozzáadással: „duodecim jugera et viginti funiculos", aztán: 15 hold + 15 kötél, 6 hold + 40 kötél, 8 hold + 20 kötél, végül 12 hold + 40 kötél föld 484 Ebből az következik, hogy — mivel 1 hold 40-nél több kötél — 1 kötél valamivel kisebb volt még, mint 1/40 hold. Ha a helyi holdak (ld. 4.27.4) átlagos nagyságával (7321 m

2

) számolunk — kerekítve 180 m

2-nél még kisebb lenne az 1 kötél föld nagysága. Mivel pedig a kötél legkisebb mérete (ld. 3.24) 30 m — ez a kötél föld szélessége — a hosszúsága 60 m lehetne csak. így lényegesen kisebb, mint a hold hosszúsága, vagyis a kötéllel megadott részek szabálytalan alakú kiegészítő területek lehettek. De az is lehetséges, hogy ezért a kötéladatokat nem számolták át holdra. Telkibánya 1428. évi oklevelében csak a terület nagysága szerepel: „terram arabilem seu quindecim funes continentia" 485 Vagyis 15 kötélnyi föld. Az Egri káptalan Beleser stb. divíziójára vonatkozó 1429. évi okleveléből viszonyszámot kapunk. Az egyik helyen „due mensura cum funiculo in quo sex jugera existerant", a másik helyen „tria jugera vsualia continentia" osztanak 486 Vagyis 2 kötél = 6 holddal, így 1 kötél = 3 holddal, de a jelzőt csak a két adat összekapcsolásával, tehát feltételezve tehetjük hozzá. Ez esetben (mivel a szokásos hold 2799 m

2

, ld.