Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
Szepesi káptalan Felkára vonatkozó 1417. évi oklevelében találjuk. 473 Kivételesen használt kifejezés, s egyúttal a magyar név első előfordulása Egervár stb. 1519. évi urbáriumában olvasható: „mensure sive ligature térre wlgo kethel appellatam" 474 valamivel odább azonban már a szokott kifejezést vulgózza: „funiculo wlgo kethel vocato." 475 Mint ketel 1587-ben, 476 mint kötél 1590-ben 477 fordul elő. A terminológia után azt kell tisztáznunk, hogy a kötél úgy földmérték, hogy egy kiterjedést - melyiket? - jelölő hosszmérték maradt, vagy pedig valóságos (négyzetes) területmérték? Célszerű a kérdést a nagyságra vonatkozó adatokkal együtt vizsgálni. Első adatunk Dénes nádornak Kajárra vonatkozó 1239. évi okleveléből való: „terram fimosam cum funiculo decem vlnarum numero nonaginta sex". 478 Vagyis a trágyázott föld így a telek nagysága 96, egyenként 10 öles kötél. Kétségtelen, hogy egy kiterjedést jelöl. Melyiket? 1 kötél királyi öllel — kerekítve — 31 m, erdőöllel 20, szokásos öllel pedig 19 m (ld. 3.29). 1 kötél-földnek tehát ez lehet az egyik kiterjedése, a kötélnagyság alapján ítélve a szélessége. A királyi hold, sőt a helyi holdak egy része is 12 öl széles (ld. 4.27). A metrikus értékek közül a kötél mint hosszmérték átlagos nagysága (ld. 3.24) alapján az első látszik valószínűnek. A terület hosszúsága megszabott, illetve köztudott volt. Kínálkozik a feltevés, ha a szélessége majdnem holdnyi, a hosszúsága is annyi lehetett. A királyi holdé 72, a helyieké 60—80 öl (ld. 4.27). Vegyünk 70 ölet királyi mértékkel, kerekítve 219 m-t. így számolva 1 kötél föld nagysága ez esetben — kerekítve — 68 ár lenne, vagyis kisebb a királyi, nagyobb a szokásos holdnál, közelíti a helyi holdak átlagát (ld. 4.27). Ennek ellentmondó adatot szolgáltat Sáros város 1667. évi urbáriuma, amelyikbe beírták: „az 1273 esztendőben irt urbáriumnak igazságos és valóságos párja", s ebben a szántónál olvasható: „teszen egy kötél. Szelén tizenkét ölet, Hoszszara penig 25 ölet". 479 A helyi ölnél mondottak (ld. 3.29.7) értelmében ez esetben nem helyi sárosi hanem szokásos ölről lehet szó. Ekkor 1 kötél föld nagysága 10,5 ár lenne. Ez lényegesen kisebb, mint az ismert legkisebb helyi hold (17 ár, ld. 4.27.4). De az is igaz, hogy ismerünk 10 X 26 öles helyi holdat is, de azt királyi öllel mérték, így 27 ár nagyságú (ld. 4.27.4). Itt azonban erről nem lehet szó (ld. 3.29.7). Az adat gyanús. A két kiterjedés közlése ilyen esetben e korban mindenképp szokatlan, inkább a XVI. században fordul elő. A Vasvári káptalan Selpre vonatkozó 1275. évi oklevelében ez olvasható: „terra quantitatem cum funiculo viginti quarta amplexus, exceptis quinque amplexibus terram quinque funiculorum dicti esse continere". 480 Vagyis a föld nagysága 5 öl levonásával 5 kötél, 24 öles kötéllel mérve. A kötélnél mint hosszmértéknél említettem (ld. 3.24), a 24 öles kötél (2 királyi hold szélessége) használata arra utal, hogy királyi ölről volt szó. Ez az adat viszont arra is utal, hogy ez esetben is a terület szélességét jelzi a kötél, a hosszúság nyilván adott, köztudott volt. Feltételezhetnénk most is a hold analógiát úgy, hogy a kétszeres szélesség miatt a hossz a szokottnak a fele (vagyis 1 kötél föld = 24 X 36 királyi öl = kb. 75 X 110 m = kerekítve 83 ár), de a többszörös feltételezés miatt ez már bizonytalanabb. Az viszont valószínű, hogy a jelzett terület szélessége kb. 260 m volt.
