Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
van szó: a megkülönböztetésről. Azért nevezték köblösnek ezt a területet, mert a helység másik területén vagy másik gabonamértéket, pl. mérőt használtak a vetéshez ami kétnyelvű lakosság esetében nem elképzelhetetlen -, vagy ritkán használt volt ez, vagy pedig más földmértéket, pl. holdat alkalmaztak. Miért? Mert a határhasználat során valamelyik területet később vették művelés alá, s ennél nem a régi mértéket (pl. a holdat), hanem újat, vetőmag szerintit (köbölt) alkalmaztak már. Továbbá: a köblösföld név csengése úgy sejteti az értelmet, hogy egy-egy köböl vetőmagigény alakított területegységet: azért köblösföld, mert egy-egy köblös parcellákra oszlik. Oszlott, s úgy lehet nyilas osztásra, amikor e név kialakult, amikor a gabonamértékből földmérték lett. Lehetséges tehát, hogy a III. Bélának a Fehérvári keresztes konvent birtokaira vonatkozó 1193. évi oklevelében szereplő, előbb említett adat: „cubules" vagyis köblös földrajzi név is így jött létre. Mint ahogy esetleg az Arad megye 1351. évi oklevelében szereplő név is: „populi de Cublus". 441 Mindez azonban csak lehetőség, de nem bizonyosság. Bizonyos az, hogy köböllel mint földmértékkel a XVI. század közepéig nem találkozunk. Lehet, hogy ritka volta miatt. Lehet, ha dívott is, inkább más, közkeletűbb mértékkel, pl. holddal jelölték azért a nagyságot. Ráadásul még a XVI. század második feléből is csak egy adatom van ilyen nevű földmértékre, s a vetőmagszükséglet mennyiségét közlő források is más mérték megadásával tüntetik fel e mennyiséget (ld. itt később). Ezt az egy adatot Szeremley említi Hódmezővásárhelyről szóló munkájában. A városról, illetve Csongrád megyéről szólva, 1562—63. évvel keltezve a következőket írta: „A királyi rovok is csak 5 köböl búzát vettek fel egy köblös földre" 442 Forrást nem közöl, de csak a dikáról lehet szó. Viszont egyrészt a portális összeírás természete olyan, hogy ilyen jellegű adat csak véletlenül kerülhet feljegyzésre, másrészt pedig az Országos Levéltárban Csongrád megyéből csak 1553. és 1560. évekből van dika, s azokban ilyen feljegyzés nincs. 443 A területi levéltárakban pedig egyáltalán nem található Csongrád megyei XVI. századi dika 444 Nem tudom tehát megállapítani, Szeremley honnan vette az adatot. De azért számítsuk ki, hogy mennyi lehetett a vetőmagszükséglet ebben az esetben. Feltehetően csongrádi köbölről volt szó. Ennek nagyságát azonban csak a XVIII. századból ismerjük: 108,61, és 84 kg búza (ezt említi Szeremley) férhetett bele. 445 Ha feltesszük, hogy korábban is ekkora volt a köböl ottan, akkor a csongrádi 1 köblös földbe 84 kg búzát vethettek. Az azonban tény, hogy a XVII. század elején már földmérték a köböl, többnyire azonban nem köblösnek, hanem köbölre valónak nevezve. 446 Ez a gyakorlat nyilván nem ekkor kezdődött. Előzménye legalább a XVI. században keresendő. Egyes helyeken esetleg még korábban is, de inkább csak kivételesen. Sokkal valószínűbb, hogy a XVI. század második felében alakult ki a vetési gyakorlatból. S éppen a vetőmagszükségletet közlő adatok segítségével próbálhatunk tovább tájékozódni, most már a területnagyság irányában is. A zempléni Helmecz 1572. évi összeírásában található: „Helmecz seminata sunt iugera 93 continentia Cassovien. cub. 151 1 / 2 ", 447 Tehát a 93 hold vetőmagszükséglete 151*72 kassai köböl volt. Ebből 1 kassai köblös föld = 0,61 hold. Továbbá: ez
