Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS

földnagyságról tájékoztató viszonyszám-azonosság (pl. 4 köböl) ne tévesszen meg minket. Csak akkor jelölhet azonos földnagyságot, ha azonos gabonamértékről van szó, mint pl. a szepesi köbölről. A köböl jelzőjének megállapítása nélkül az adat használhatatlan. (Ezért nem közöltem olyan adatokat, amelyeknél a vonatkoztatás legkisebb lehetőségét sem találtam meg.) Az előbbiekben közölt tájékoztató átszámítások a helyi hold nagyságát vetőmagszükséglet szerint búzából 92-261 kg között adták meg, a két konkrét esetben pedig 92 kg, illetve 135 kg búza volt az. Ha a köbölnél részletezett módon (ld. 4.31) kapott kulccsal (1 m

2 = 0,015 kg búza) számolunk, az előbbi adatokat így írhatjuk fel: 92-261 kg = 6130-16 026 m

2 = 61,3-160,3 ár mint szélső érték, a konkrét pedig: 92, illetve 135 kg = 6130, illetve 9000 m

2 = 61,3 - 90,0 ár. 4.27.5 Összefoglalásként néhány kiegészítő megjegyzés. A hold az ekés művelésnek munkaigény szerinti mértéke, a szántási gyakorlat adta — külföldön is - a nevét és lényegében a nagyságát. A tárgyalt korszak hazai gyakorlatában leggyakrabban a szántóra - így funkció szerint — használták, de alkalmazták a művelési ágtól függetlenülve az erdőre, becsünél a gyümölcsösre, aztán ritkábban a szőlőnél, legritkábban a rétnél. Előfordulásait ezeknél (ld. 4.41,4.61, 4.62, 4.64), származásának problémáját pedig az ekealjánál (ld. 4.24), illetve az eredet kérdésénél (ld. 2.21) tárgyalom. Itt csak annyit, hogy első királyunk idejében vettük át, illetve alakítottuk ki. A hazai gyakorlatban három rendszerű dívott: a szokásos, a királyi - mindkettő országos - és a helyi hold. Nagyságuk különbözősége a metrikus adatnál érzékelhető, mert a nagyságmeghat ár ozó hosszmértékek viszonyszámai lehetnek azonosak. így az oldalviszony is lehet azonos, de különböző is, főleg a helyi holdnál. A helyi gyakorlat sokfélére módosíthatja az eredeti alakot. Az általános adatoknál 8-12 öl, így - kerekítve - 14-38 m a szélesség, és 72 öl, de 130-350 m hosszúság adja az alakot, 1 : 6 - 1 :9 oldalviszonyokkal, a terület pedig — a hosszmértéktől függően - 17-60 ár között változott. Tehát több mint háromszorozó a határérték-különbség. A királyi hold a maga 12 X 72 királyi öles, így 38 X 250 m-es, 1 : 6 oldaviszonyú alakjával és 84 ár területével egységes az egész korszakban. A szokásos hold nagyságára csak egy adatunk volt, eszerint 12X72 szokásos öl, de így 22 X 130 m-es alakú, területe 28 ár, oldalviszonya szintén 1 : 6. A helyi hold szélessége 7-12 helyi öl, így 22-38 m, a hosszúsága 70-84 helyi öl, így 220-262 m, a terület 48-98 ár, 1 :4 - 1 :10 oldalviszonyú. A terület határérték-különbsége kétszerező. Egyetlen XVI. századi adatunk szerint azonban egyazon helyen belül is rendkívüli különbség létezett: 10-16 öl, így 32-50 m szélesség, 26-153 öl, így 81-478 m hosszúság, 1 :2,6 - 1 :9,5 oldalviszony, a terület pedig 25-239 ár között változott. A határérték-különbség tehát tízszerező. S ugyancsak tízszerező a szintén a XVI. századból ismert hold-köböl, illetve vetőmagszükséglet - 27—261 kg búza között változó — viszonyszámokból számított — így feltételezett — területnagyság is: 17,3—176,6 ár. Ha pedig mindhárom rendszerű hold területére vonatkozó adatokat summázzuk, a következő szélsőérték adatokat írhatjuk fel: szélesség 14-50 m, hosszúság 81-478 m, a terület pedig 17-239 ár egy holdnál. Az okokat majd a földmérték összefoglalásnál vizsgálom (ld. 4.7). Egyébként kitűnő figyelmez-