Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
Két földmérték és a gabonamérték, illetve a vetőmagszükséglet viszonyához kapunk adatot az abauji Alsóméra földjei 1587. évi összeírásából. Az egyes tételeket így adták meg: „kis ketel feold ... gabona wagyon benne ket keöböl,... egi hold feöld ... nagi ketel feöldnek hijak, negi keöböl megien bele" stb. 347 Az összefüggés pedig ez: 1 hold = 1 nagykötél = 4 köböl, és l jt hold = 1 kiskötél = 2 köböl. A korábbi két adatunkkal ellentétben ez esetben a hold és a kötél egyforma nagyságú földegység. A gabonamérték viszonyszámában azonos a szepesi adatokkal. Csakhogy kérdés, milyen ez a köböl? Nem szepesi, az majdnem bizonyos. Lehet gömöri, nagymihályi és — ez a valószínűbb - kassai köböl. Ez is elég nagy, a XVI. században 83,171 volt és 64 kg búza, vagy 63 kg kétszeres, vagy 57 kg rozs, vagy 51 kg árpa, vagy 31 kg zab fért bele. 348 Ezzel számolva az alsómerai holdba 256 kg búza, vagy 252 kg kétszeres, vagy 228 kg rozs, vagy 204 kg árpa, vagy 124 kg zab lett volna 1 hold vetőmagszükséglete. Lényegesen több, mint eddig megismertünk. Ebből vagy az következik, hogy a hold is lényegesen nagyobb volt, vagy pedig az, hogy nem kassai köbölről van szó. Egyébként: a fél hold mennyisége felel meg kb. a szepesi adatnak, így esetleg lehetne ez a kishold, a másik a hold. (ld. még 4.32.) Ténylegesen kishold létezéséről és vetőmagszükségletről értesülünk a kapornoki udvarbíró 1589. évi jelentéséből: vetett Kapornakon 42 „kis hold"-ban 50^2 , Zalavárott pedig 40 kisholdba 48 kanizsai köböl kétszerest. 349 Eszerint 1 kapornaki kishold vetőmagigénye 1,2 kanizsai köböl. A kanizsai köböl 1560-ban kb. 100 1 volt, 77 kg búza, vagy 76 kg kétszeres, vagy 66 kg rozs, vagy 61 kg árpa, vagy 38 kg zab fért bele. 350 így 1 kapornaki vagy zalavári kishold vetőmagigénye 92,4 kg búza, vagy 91,2 kg kétszeres, vagy 79,2 kg rozs, vagy 73,2 kg árpa, vagy 45,6 kg zab lenne. Egyébként e kisholdat az 1592. évi jelentésében „az minemo apro hold feöld"-nek nevezte az udvarbíró. 3 51 A Nyitra megyei Sarlockáról 1592-ből ilyen adatunk van: „Haec omnia jugera sunt aliqua maiora, aliqua minora, ita ut in 1 jugerum ... exseminari possunt 2 aut 3 coreti". 352 Nem tudjuk azonban, milyen koretumról, vagyis köbölről van szó. Ha ratkovi koretum, akkor az 1550 körül 73,0 1 volt, 56 kg búza, vagy kétszeres, vagy 48 kg rozs, vagy 45 kg árpa, vagy 42 kg zab fért bele. 35 3 így e sarlockai kisebb-nagyobb holdba 112—168 kg búza vagy kétszeres, 96-114 kg rozs, vagy 90—135 kg árpa, vagy 56-84 kg zab vetőmag kellhetett. A Nádasdyak kapuvári szolgáinak 1596. évi konvenció-jegyzékéből ismét a hold és a gabonamérték, illetve vetőmagszükséglet viszonyához kapunk adatot. 1 holdba 2^2 köböl (cubulus) gabonát vetettek. 354 Sajnos, most sem tudjuk, milyen köböl dívott akkor a soproni Kapuvárott. Lehetséges, hogy sárvári. E köböl a XVI. században kb. 112 l-es volt, 87 kg búza, vagy 86 kg kétszeres, vagy 75 kg rozs, vagy 69 kg árpa, vagy 42 kg zab fért bele. 3 5 5 így 1 kapornaki holdba 217,5 kg búzát, vagy 215 kg kétszerest, vagy 187,5 kg rozsot, vagy 172,5 kg árpát, vagy 105 kg zabot vethettek. Ha tényleg így volt, akkor e kapornaki holdat tényleg „nagynak" nevezhetjük. Szombathely 1598. évi konsignációja szerint 1 hold földbe átlagosan 3 köböl gabonát vetettek. 3516 A köböl jelzőjét itt sem tették ki. Feltehető, most is a sárvári. Ha ez igaz, akkor a szombathelyi hold még nagyobb volt a kapuvárinál, mert az előbbi
