Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
század választ, nem lehet hasonlítani. Legfeljebb annyit állapíthatunk meg, hogy egy-egy nagyobb területegységen rövidebb, illetve kisebb hold is dívott, mint a közkeletűen használt — szokásos vagy helyi — hold. Az általános részénél már részletesen tárgyaltam (ld. 4.27.1) az 1525. évi horvát-szlavón liberjegyzéket, amelyik funiculus — jugerum — lyko mértékekkel határozta meg a földek nagyságát. 3 3 5 Itt csak annyit említek meg, hogy annyiban helyi holdról lehet szó, hogy a rendszer csak a horvát nyelvterületen dívott, s hogy ez a hold nagyságrendileg a kötél (ld. 4.32) és a liko (ld. 4.33) közé sorol. A XVI. század közepétől kezdve aztán egyre gyakoribb a hold és a vetőmag mennyiségviszonyára vonatkozó adat. Bizonyossággal nem állítható, hogy a vetőmag-, vagyis az űrmérték ekkor már földmérték is, de nyilvánvaló, hogy ez időben indul az átváltás folyamata, és éppen a kettő viszonyán keresztül. Közlöm ezért tehát ezen adatok lényegesebbjét, a holdra vonatkozó egyéb adatokkal együtt, továbbra is az időrendet követve. A hold és a vetőmag mennyiségviszonyára első használható adatunk a trencséni Szucsai vár 1549. évi összeírásában található: „unum juger sít capax seminis 2 l J2 metretarum Trmchiniensium". 336 A trencséni Szucsán tehát 1 hold 2 1 l 2 terencséni mérő nagyságú. 1 trencséni mérő 1590-ben 71,45 1 volt, illetve 54 kg búza, 53 kg kétszeres, 47 kg rozs, 30 kg árpa, illetve 27 kg zab fért bele. 33 7 Eszerint Szucsa környékén 1 holdba 135 kg búzát, vagy 134 kg kétszerest, vagy 117,5 kg rozsot, vagy 75 kg árpát, vagy 67 kg zabot vethettek. A helyi hold változására kapunk adatot és esetleg a kishold kialakulásának egyik indítékát találhatjuk abban, amiről Zek Jakab kanizsai számtartó írt Nádasdy Tamásnak 1559. évi levelében: „Az mely hold fweldeth mérettek a Nagod fewldeyth nem sokkal nagyobb fel holdnál... Én penyglen mas es nagyobb hold fewldett meretthem. .. . [Panaszkodnak a jobbágyok], kewes hean ketth annyth tezen a mosthany zanthas, amenyth az elweth kelleth zanthaniok. Mert most igaz holdoth meretthem rayok. De az elewbelynek 3 holdgya sem teth keth holdoth." 338 Világos: úrdolgára csökken a hold nagysága. Nem lehet az a hold elég kicsi. Zek adata szerint 1 régi (kis) hold = 0,6 új (nagy) holddal, illetve 1 új (nagy) hold = 1,5 régi (kis) holddal. Bizony, egyik félnek sem volt közömbös a hold nagysága. Jegyezzük még meg a jelzőalakuláshoz adaléknak: csak a kisebb — kisebbített — terület kaphat jelzőt, s lesz kishold, a nagy jelző nem járulhat a holdhoz, mert minek: az az eredeti, Zek szóhasználatával az „igaz" hold. Tehát nagyhold nincs, legfeljebb hold és kishold lehet. Ismét kisebb egységéről értesülünk a helyi holdnak egy, az általános résznél szintén említett forrásból (ld- 4.27.1). Szabó György mármarosszigeti birtokos 1560 körül kelt, vásárolt földekre vonatkozó feljegyzéséből. Az egész holdak között a törteket így írta be: „unum juger et rwd septem ... juger tria et rwd quadraginta" stb. 339 A legmagasabb érték a 40 rúd, 1 hold tehát ennél valamivel több lehetett. Lényegesen más - kisebb — viszonyszámot kapunk ugyanezen két mértékre Eperjes város 1562. évi, szintén említett, számadásából. 23 holdat úgy osztanak ötfelé, hogy négyen kapnak 5 juger és 3 virga területet, egy pedig 1 juger és 1 virga nagyot. 340 Ebből következőleg 1 hold az 6,5 rúd nagyságú Eperjes környékén.
